𝗠𝗶𝗲́𝗿𝘁 𝗲𝗺𝗲𝗹𝗸𝗲𝗱𝗲𝘁𝘁 𝗮 𝗳𝗲𝗷𝗹𝗲𝘁𝘁 𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗼𝗸𝗯𝗮𝗻 𝘀𝘇𝗶𝗻𝘁𝗲 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻𝗵𝗼𝗹 𝘀𝗼𝗸𝗲́𝘃𝗲𝘀 𝗰𝘀𝘂́𝗰𝘀𝗿𝗮 𝗮𝘇 𝗶𝗻𝗳𝗹𝗮́𝗰𝗶𝗼́?

Röviden: legnagyobb részben azért, mert a teljes ágazatokat befolyásuk alatt tartó, a szűk keresztmetszeteken ülő globális óriáscégek a válság leple alatt soha nem látott extraprofitokat kezdtek realizálni jelentős áremeléseken keresztül.

Erre a jelenségre az elmúlt időszakban olyan több neves közgazdász is rámutatott, mint Robert B. Reich volt amerikai munkaügyi miniszter, Servaas Storm a Delfti Műszaki Egyetem kutatója vagy Matt Stoller amerikai trösztellenes közgazdász. Stoller úgy számolja, hogy a magasabb amerikai infláció 60 százalékban a növekvő vállalati extraprofitoknak köszönhető, és csak 40 százalékban magyarázható a nagyvonalú állami kiadásokkal. Ezzel összhangban vannak a Magyar Nemzeti Bank elemzései is, amelyek azt mutatják, hogy a magasabb hazai infláció 80 százalékban nemzetközi tényezőknek köszönhető, és csak 20 százalékban a hazai folyamatoknak.

Hogyan tudják mesterségesen – tehát közgazdaságilag nehezen indokolható módon – emelni a globális óriáscégek az árakat? Az imént említett Matt Stoller 5 csatornát azonosított:
1️⃣ A monopóliumok képesek meghatározni az árakat és csökkenteni a kínálatot, hiszen rajtuk kívül nincs más a piacon.
2️⃣ A piaci erejük kihasználása érdekében szándékosan előállított mesterséges szűk keresztmetszeteken keresztül. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok szándékosan úgy alakítják ki termékeiket, hogy azok mással lehetőleg ne legyenek helyettesíthetők, így a teljes értéklánc az ő termékükre és annak kínálatára legyen utalva, amit ők képesek befolyásolni.
3️⃣ A javításhoz való jogon keresztül: ebben az esetben a nagyvállalatok megakadályozzák a cégeket és a felhasználókat abban, hogy a megvásárolt terméket saját maguk meg tudják javítani.
4️⃣ Az erőfölényükön keresztül: az alapanyag-monopóliumok (ilyenek hagyományosan az energiaforrásokkal (olaj, gáz) rendelkező cégek, de az Ipar 4.0 korában ide sorolhatjuk a félvezető-gyártást is) gyártói egyeduralkodóvá váltak a világban.
5️⃣ A gazdasági diszkrimináción keresztül, aminek segítségével az óriáscégek kiszorítják a piacról a kisebb szereplőket azáltal, hogy a versenytársaiknak drágábban adják el a nélkülözhetetlen termékeket.

Mihez vezettek ezek a folyamatok?

Globálisan ahhoz, hogy az amerikai vállalatok profitja a COVID-válság óta korábban soha nem látott szintre növekedett, néhány hónap alatt 70%-ot (!) emelkedve. Ennek eredményeként azonban a fejlett világ valamennyi országában sokéves csúcsra emelkedett az infláció, amit a családok és a vállalkozások szenvednek meg.

Számos egyedi példa is alátámasztja ezt:
👉 A Procter & Gamble a nyersanyagárak és a szállítási költségek növekedésével indokolta áremelését áprilisban, de aztán érdekes módon a harmadik negyedév végére 24,7 százalékos profitról számolt be. Maradt ezenfelül 3 milliárd dollárja arra is, hogy saját részvényeit vásárolja vissza.
👉 A Coca-Cola és a PepsiCo szintén árat emelt a növekvő költségekre hivatkozva, és végül olyan jól sikerült az emelés, hogy a PepsiCo-nak 3 milliárd dolláros működési profitot is sikerült elérnie. A Coca-Cola hasonló mértékben és időben emelt árat, ami 28,9 százalékos profitrátát eredményezett.
👉 Az energiaválság közepette huszonnégy vezető amerikai olaj- és gázipari társaság 174 milliárd dollár profitot ért el, az Exxon 2017 óta nem látott nyereségre tett szert tavaly a harmadik negyedévben. Ennek is köszönhető, hogy az energiaárak rendkívüli módon növekedtek az elmúlt hónapokban, ami alapvető szerepet játszik az infláció növekedésében.

De mit tehet egy olyan kisméretű, nyitott gazdaság kormánya ebben a helyzetben, mint #Magyarország, hogy megvédje lakosait a globális óriáscégek okozta inflációtól?

Alapvetően három dolgot:
Az inflációt minél jobban meghaladó mértékben szükséges emelni a béreket. Ezért kiemelt fontosságúak ebben a helyzetben a minimálbér 200 ezer forintra és a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelése, a számos ágazatot érintő béremelések, valamint a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj visszaépítése.
Fenntartjuk a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentést! Míg más országokban az elmúlt egy évben a családok és a kisvállalkozások rezsije másfél-kétszeresére emelkedett, addig Magyarországon a válság előtti rögzített áron számlázhatnak csak az energiaszolgáltatók! Ezzel hazánkban az egyik legalacsonyabb a háztartások rezsi díja az Európai Unióban.
Diszkrecionálisan korlátozni szükséges a kritikus termékek áremelkedését: ezért vezettünk be 480 forintos hatósági árat az üzemanyagok esetében, ezért korlátozzuk az építőalapanyagok exportját és ezért vezettünk be kamatstopot is.

A globális folyamatokat – és így a külföldről begyűrűző inflációt – teljes mértékben nem tudjuk megállítani, de azon dolgozunk, hogy azok hatásait minél kevésbé érezzék a magyar családok és vállalkozások.

Mert Magyarországnak előre kell mennie és nem hátra!

👉 A témában született részletesebb elemzésért ajánljuk figyelmükbe Oláh Dániel közgazdász írását a csütörtökön megjelenő Mandiner Makronóm.Mandiner rovatában.