Nem mi mondjuk, az Eurostat mondja: 𝗠𝗮𝗴𝘆𝗮𝗿𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗼𝗻 𝗻𝗼̋𝘁𝘁 𝗮 𝗹𝗲𝗴𝗻𝗮𝗴𝘆𝗼𝗯𝗯 𝗺𝗲́𝗿𝘁𝗲́𝗸𝗯𝗲𝗻 𝗮 𝗸𝘂𝘁𝗮𝘁𝗮́𝘀-𝗳𝗲𝗷𝗹𝗲𝘀𝘇𝘁𝗲́𝘀𝗯𝗲𝗻 𝗱𝗼𝗹𝗴𝗼𝘇𝗼́𝗸 𝘀𝘇𝗮́𝗺𝗮 𝟮𝟬𝟭𝟬 𝗼́𝘁𝗮!

🟢 A jövő magyar, high-tech és zöld. Kiemelt célunk, hogy minél több olyan magyar tulajdonú vállalat jöjjön létre, amely korszerű és zöld technológiával, munkavállalóinak biztos megélhetést nyújtva, világszínvonalú termékeket és szolgáltatásokat állít elő, mert ez megélhetésünk záloga. Ennek elérésében a kutatás-fejlesztés és az innováció (KFI) alapvető szerepet játszik.

2010 után a gazdaságpolitika elsődleges fókuszában az ország pénzügyi egyensúlyának megteremtése, valamint a foglalkoztatás bővítése állt. E feladatok eredményes elvégzését követően indíthattuk el a versenyképességi fordulatot 2018-tól kezdődően, és ezért is jött létre az évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Versenyképes gazdaság ugyanis nincs versenyképes kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer nélkül.

𝗠𝗶𝗹𝘆𝗲𝗻 𝗶𝗻𝘁𝗲́𝘇𝗸𝗲𝗱𝗲́𝘀𝗲𝗸𝗲𝘁 𝗵𝗼𝘇𝘁𝘂𝗻𝗸 𝗮 𝘃𝗲𝗿𝘀𝗲𝗻𝘆𝗸𝗲́𝗽𝗲𝘀 𝗞𝗙𝗜 𝗿𝗲𝗻𝗱𝘀𝘇𝗲𝗿 𝗹𝗲́𝘁𝗿𝗲𝗵𝗼𝘇𝗮́𝘀𝗮 𝗲́𝗿𝗱𝗲𝗸𝗲́𝗯𝗲𝗻

Célul tűztük ki, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítsa Magyarország KFI célokra, mert ebből születnek a magyar találmányok: 2010-ben még csak 1,1 százalékon álltunk, 2020-ban viszont már 1,6 százalékon, és évről-évre 25 százalékkal emeljük a KFI kiadásokat.
Azért, hogy hasznos találmányok szülessenek, a legfontosabb feladatunk az volt, hogy a kutatóintézeteink kapcsolatát szorosabbra fűzzük a a vállalkozásokkal, akik az innovációk elsőszámú hasznosítói. Ennek érdekében újraszerveztük a KFI intézményrendszert, létrehoztuk az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), megdupláztuk (50 milliárd forintra emeltük) az éves költségvetését és további 36 milliárd forintnyi fejlesztési forrásról is döntöttünk.
Azért, hogy gyermekeink a jég hátán is megél Jenei, a nemzetközi példákra épülő egyetemi modellváltással új, sokkal rugalmasabb alapokra helyeztük a felsőoktatási intézményeink működését, valamint soha nem látott, 2700 milliárd forintnyi fejlesztésről döntöttünk számukra, emellett megdupláztuk az intézmények éves finanszírozását is. Fontos, hogy ezt a pénzt nem ingyen adjuk: azt várjuk el az egyetemeinktől, hogy a magas színvonalú oktatás és kutatás mellett a környezetüket is támogassák, szolgálják. A tudományos parkok rendszere pont erre épül: cél, hogy az egyetemeket hozzákapcsoljuk a környező gazdaság ügyeihez, a vállalkozások és az egyetemi világ találjanak egymásra, segítse egymást a magyar gazdasági és szellemi erő.
Az egyetemeken és a szakképzésben is kiemelt figyelmet fordítunk a természettudományos mérnöki és technikusi képzésekre és azok népszerűsítésére.
Számos nemzetközi szintű kutatási és oktatási projektet indítottunk el Magyarországon (csak hogy a legfontosabbakat említsük):
keveset beszélünk róla, de Debrecenben működik a világ vezető mérnökképző egyetemének, az MIT-nak a Catalyst programja, amely piacképes egészségügyi kutatási projektek létrehozására és támogatására irányul;
a világ legjobb molekuláris biológiai nemzetközi kutatóintézetével, a heidelbergi EMBL-lel együttműködve létrehoztuk a HCEMM molekuláris medicina zászlóshajó programot, amelynek tevékenységei elsősorban az egészséges öregedés témaköréhez kapcsolódnak;
átadtuk az ELI lézeres kutatóközpontját Szegeden, ez több mint 80 milliárd forintos beruházás volt, és olyan kutatások elvégzésére képes mint a Nobel-díjas Gérard Albert Mourou transzmutációs kutatása, amelynek célja, hogy a nukleáris hulladék felezési idejét ezredrészére csökkentsük.
A befektetésösztönzési rendszerünket áthangoltuk a magasabb hozzáadott értéket előállító beruházásokra, kiemelt figyelmet fordítva a KFI beruházásokra: nem véletlen, hogy az elmúlt években az Audi, a Diligent, a DMG MORI/HEITEC, a Knorr Bremse, a Siemens Energy vagy épp a Vitesco is kutatás-fejlesztési tevékenységet indított hazánkban.

𝗕𝗮́𝗿 𝗮 𝗞𝗙𝗜 𝗿𝗲𝗻𝗱𝘀𝘇𝗲𝗿 𝗺𝗲𝗴𝘂́𝗷𝗶́𝘁𝗮́𝘀𝗮 𝗲𝗴𝘆 𝗵𝗼𝘀𝘀𝘇𝗮𝗯𝗯 𝗳𝗼𝗹𝘆𝗮𝗺𝗮𝘁, 𝗮 𝗳𝗲𝗻𝘁𝗶 𝗶𝗻𝘁𝗲́𝘇𝗸𝗲𝗱𝗲́𝘀𝗲𝗸 𝗲𝗹𝘀𝗼̋ 𝗲𝗿𝗲𝗱𝗺𝗲́𝗻𝘆𝗲𝗶 𝗺𝗮́𝗿 𝗹𝗮́𝘁𝘀𝘇𝗮𝗻𝗮𝗸:
az Eurostat adatai alapján 2010 óta Magyarországon bővült a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma (több mint 97 százalékkal), míg a baloldali kormányok idején ez az érték mindössze 35 százalék volt;
a magyar kis- és középvállalkozások termelékenysége 2010 és 2020 között közel 40 százalékkal bővült, míg az EU-ban átlagosan csak 8 százalékkal.

Az eddigi eredmények biztatók, de a következő években sokat kell még dolgoznunk, hogy elérjük 2030-ra kitűzött célunkat, azaz, hogy magyar, high-tech és zöld gazdaságot hozzunk létre. ️

Mert Magyarország előre megy, nem hátra!