György László posztja

𝐀 𝐌𝐚𝐤𝐫𝐨𝐧𝐨́𝐦 𝐈𝐧𝐭𝐞́𝐳𝐞𝐭 𝐞𝐥𝐞𝐦𝐳𝐨̋𝐢 𝐞𝐠𝐲 𝐟𝐫𝐢𝐬𝐬 𝐌𝐜𝐊𝐢𝐧𝐬𝐞𝐲 𝐭𝐚𝐧𝐮𝐦𝐚́𝐧𝐲 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐣𝐚́𝐧 𝐚𝐫𝐫𝐨́𝐥 𝐢́𝐫𝐭𝐚𝐤, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐥𝐞́𝐭𝐞𝐳𝐢𝐤 𝐠𝐲𝐨𝐫𝐬𝐢́𝐭𝐨́𝐬𝐚́𝐯 𝐚 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞𝐥𝐞́𝐤𝐞𝐧𝐲𝐬𝐞́𝐠 𝐧𝐨̈𝐯𝐞𝐥𝐞́𝐬𝐞́𝐡𝐞𝐳, 𝐚𝐦𝐢 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭 𝐣𝐞𝐥𝐞𝐧𝐭 𝐚 𝐛𝐞́𝐫𝐞𝐤 𝐭𝐨𝐯𝐚́𝐛𝐛𝐢 𝐧𝐨̈𝐯𝐞𝐤𝐞𝐝𝐞́𝐬𝐞́𝐯𝐞𝐥.
Elmondom 5️⃣ pontban és 5️⃣ percben, hogy min és hogyan dolgozunk annak érdekében, hogy ez megvalósuljon.
𝟏) 𝐁𝐞𝐫𝐮𝐡𝐚́𝐳𝐚́𝐬𝐨𝐤 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧𝐞𝐤 𝐞𝐥𝐨̋𝐭𝐭. A munkatermelékenység és a bérek növekedésének fenntartható módja a magas nyomású gazdaság.
• A McKinsey tanulmánya szerint azok az országok tudták a világban a leggyorsabban növelni a munkatermelékenységüket, és így a családok által megkereshető jövedelmet 1997 és 2022 között, amelyek beruházási rátája kiemelkedett globális viszonylatban, és amelyek
• sikeresen kezelték a városiasodás kihívásait,
• jelentős összegeket fordítottak az infrastruktúrára,
• és vonzóvá tették gazdaságukat a külföldi tőkebefektetések számára.
• Jellemzően Kína és India ilyen gazdaságnak tekinthető, de nagyon mélyről indulva Ruanda és Etiópia, de Kelet- és Közép-Európa egyes országai, a mélyebbről induló Románia, valamint Lengyelország és Magyarország is ilyen.
• Ázsiából kiemelendő még Vietnám és Banglades, döbbenetes fejlődésen ment keresztül a közel-keletiek közül Törökország és Izrael.
• Mindezt a kommentben elhelyezett ábra szemlélteti.

𝟐) 𝐇𝐚 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚 𝐯𝐚𝐧, 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧 𝐯𝐚𝐧. 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐧𝐚𝐤 𝐞𝐥𝐨̋𝐬𝐳𝐨̈𝐫 𝐚 𝐟𝐨𝐠𝐥𝐚𝐥𝐤𝐨𝐳𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐭 𝐤𝐞𝐥𝐥𝐞𝐭𝐭 𝐛𝐨̋𝐯𝐢́𝐭𝐞𝐧𝐢𝐞.
• Hazánk munka- és tőketermelékenységi mutatóit, amelyek bár jelentősen javultak a 2008-as világválság óta, erősen befolyásolta a 2010-es évek magyar gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: a foglalkoztatás bővítése, amelynek kapcsán 1 millió új munkahely jött létre.
• Ez ugyanis főleg az alacsonyabb képzettségű csoportokat érintette, ami a munkatermelékenység növekedésének visszafogásában csapódott le. Vagyis leküzdve a korábbi időszakok nehéz örökségét, először munkát kellett adni az embereknek, és csak ezt követően lehet a termelékenység növelés-ével foglalkozni.
• A Makronóm Intézet számításai szerint a foglalkoztatásbővülés hatásait kiszűrve 2010 és 2023 között hasonló ütemben növekedett volna hazánkban a munkatermelékenység, mint ahogy Lengyelország a munkanélküliség-csökkenéssel nem korrigálva teljesített.

𝟑) 𝐓𝐮𝐝𝐚́𝐬𝐯𝐨𝐧𝐳𝐚́𝐬, 𝐭𝐮𝐝𝐚́𝐬𝐭𝐞𝐫𝐞𝐦𝐭𝐞́𝐬, 𝐭𝐮𝐝𝐚́𝐬𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐨𝐬𝐢́𝐭𝐚́𝐬. 𝐅𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚 𝐞́𝐫𝐤𝐞𝐳𝐢𝐤 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐫𝐚 𝐚 𝐡𝐢𝐠𝐡-𝐭𝐞𝐜𝐡 𝐤𝐮̈𝐥𝐟𝐨̈𝐥𝐝𝐢 𝐭𝐨̋𝐤𝐞́𝐯𝐞𝐥, 𝐝𝐞 𝐦𝐞́𝐠𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬𝐚𝐛𝐛, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐍𝐨𝐛𝐞𝐥-𝐝𝐢́𝐣𝐚𝐬𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐞́𝐬 𝐍𝐞𝐦𝐳𝐞𝐭𝐢 𝐁𝐚𝐣𝐧𝐨𝐤𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐧𝐞𝐯𝐞𝐥𝐮̈𝐧𝐤.
• Bár Magyarországon bővült a leggyorsabb ütemben a kutatói-fejlesztői munkahelyek száma az elmúlt tíz évben az Európai Unióban, de még van hova fejlődnünk. Európa fejlett és fejlődő része között kétszeres különbség van a kutató-fejlesztő és innovatív munkakörben dolgozók arányában. Azért vannak a fejlett országok előnyben, mert ezeknek az országoknak a multicégei uralják a világpiacokat, ebből adódóan több pénzt keresnek, lefölözve a piacokat és pontosabban ismerik a fogyasztói igényeket és azok változását, és az igények kielégítéséhez kutatásra, fejlesztésre és innovációra van szükségük. Az ezzel kapcsolatos „megrendeléseiket” pedig jellemzően odahaza adják le. Vagyis a pénznek, a tőkének igenis számít a nemzetisége, vagyis van színe, szaga.
• Ebből az következik, hogy a Nobel-díjasaink munkájára alapozva és attól függetlenül is, megtalálva a magyar kreativitás helyét egy-egy világpiaci résben olyan Nemzeti Bajnokokat kell nevelnünk, mint amilyenek a fejlett országokban működnek.
• Kedvenc követendő példám a Samsung esete, amely 70 éve még szárított hallal és fűszernövényekkel kereskedett, 30 éve legyártotta az első mobiltelefonjait, amelyeken úthengerrel át is ment olyan silány minőségűek voltak, ma pedig már a világ vezető okostelefon gyártója. Éves profitja a magyar GDP ötöde. Vagyis annyi pénzt söpör be a világból évente, mint amennyit egy millió magyar munkavállaló termel meg ugyanannyi idő alatt.
• Olyan cégekre van szükségünk, amelyek a Samsung és a többi globális multi példájára besöprik a pénzt a világpiacokról.
• Hogyan lehet ilyeneket építeni? Egyre nehezebb, hiszen a világpiac telítődik és ezért másoktól tanulva okosnak kell lennünk.

𝟒) 𝐀 𝐭𝐮𝐝𝐚́𝐬𝐭𝐞𝐫𝐞𝐦𝐭𝐞́𝐬 𝐟𝐞𝐥𝐥𝐞𝐠𝐯𝐚́𝐫𝐚𝐢 𝐚𝐳 𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐞𝐦𝐞𝐤 𝐞́𝐬 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭𝐨́𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐤. Az egyetemek és a tudományos hálózataink megerősítésével tudunk okosan, magas munkatermelékenységű és magas béreket fizetni képes munkahelyeket teremteni.
• A képzési rendszereink megújítását nem véletlenül felülről kezdtük. Meg kell ugyanis teremtenünk a magyarok számára a vonzó, jól fizető munkahelyeket, amelyek önmagukban is vonzerőt jelentenek a képzési rendszer alsóbb szintjein tanulóknak. És meg kell teremtenünk a munkaerőkínálatot azoknak a globális cégeknek, amelyek az otthon hiányzó kutatás és fejlesztési igényeiket kiszervezik a világ azon pontjaira, ahol van befogadóképes környezet.
• Tajvanon is a modern gazdaság alapját képező mikrochipipar alapjait az amerikai technológiai háttérrel megépített gigaberuházással kezdték, ehhez profi módon felkészített munkaerőt képeztek, ma pedig már az óvodától kezdődően olyan játékos foglalkozások és képzések jellemzik a legnagyobb mikrochipgyártó, a TSMC környezetét, amelyek a gyerekeket a jól fizető munkahelyek és az ahhoz szükséges egyetemi képzések irányába terelik.
• Számos sikeres példából, így a tajvaniból is merítve valósult meg Magyarországon az egyetemi modellváltás és az egyetemek finanszírozásának megduplázása 2022-től. De nincs ingyenpénz: a finanszírozás felét csak akkor kapják meg az egyetemek, ha kiszolgálják a környezetüket, ha összekötik a nagy globális multikat a Nemzeti Bajnokká válni képes, ígéretes magyar vállalkozásokkal, és olyan kutatási és fejlesztési projekteket valósítanak meg, amely magas profitot és béreket eredményez.
• Egyelőre Nemzeti Bajnokok hiányában külföldi működőtőkét is vonzunk, ami ablakot jelent a világra a magyar cégeknek és fókuszáljuk a tudományos munkát annak érdekében, hogy Krausz Ferenchez és Karikó Katalinhoz hasonlóan újabb és újabb Nobel-díjasaink legyenek, vagy legalább megközelítsék azt a szintet, ami a Nobel-díj eléréséhez szükséges.
• Persze még mindig a Nemzeti Bajnok építés a legfontosabb: nem véletlen, hogy az elmúlt három évben a beruházásösztönző támogatások több mint háromnegyedét magyar kis- és középvállalkozások kapták.

𝟓) 𝐎̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐭𝐬𝐚́𝐠 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤𝐨𝐬𝐨𝐝𝐚́𝐬 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐭𝐭. 𝐒𝐭𝐫𝐚𝐭𝐞́𝐠𝐢𝐚́𝐧𝐤 𝐫𝐞́𝐬𝐳𝐞, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐚 𝐯𝐢𝐥𝐚́𝐠 𝐨̈𝐬𝐬𝐳𝐞𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐚́𝐬𝐚́𝐛𝐚𝐧 𝐞́𝐬 𝐧𝐞𝐦 𝐚 𝐛𝐥𝐨𝐤𝐤𝐨𝐬𝐨𝐝𝐚́𝐬𝐚́𝐛𝐚𝐧 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐤𝐞𝐥𝐭, 𝐞𝐳𝐞́𝐫𝐭 𝐦𝐚́𝐫𝐚 𝐭𝐚𝐥𝐚́𝐥𝐤𝐨𝐳𝐚́𝐬𝐢 𝐩𝐨𝐧𝐭𝐭𝐚́ 𝐯𝐚́𝐥𝐭 𝐚 𝐤𝐞𝐥𝐞𝐭𝐢 𝐞́𝐬 𝐚 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐚𝐭𝐢 𝐡𝐢𝐠𝐡-𝐭𝐞𝐜𝐡 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐚́𝐫𝐚.
• Úgy fogunk tudni leválni a recesszióba süllyedő Európa hajójáról, ha
️versenyképes környezetet teremtünk a keleti és a nyugati high-tech számára. Ez meg is történt és ezt a munkát folytatjuk is.
️a keleti és nyugati high-techre rákapcsoljuk a hazai tulajdonú gazdaságot. Ez is folyamatban van az egyetemeinken és a beszállítói programokon keresztül.
️ cégeink számára és velük közösen új piacokat keresünk déli és keleti irányba, hiszen a hagyományos piacainkon túl itt vannak még gyors növekedésű piacok, amelyek hullámára felülve mi magunk is emelkedhetünk.

️Ma a világnak nagyobb szüksége van a termelékenység növelésére, mint bármikor korábban. Ez az egyetlen módja annak, hogy a kivívott életminőségünk és -színvonalunk fennmaradjon az energiaátállás, a demográfiai nehézségek és az ellátási láncok átrendeződésének ellenére is.