A mai nappal véget ért a kormányzati szolgálat.
Köszönöm mindazoknak, akikkel együtt dolgozhattam, tervezhettem, küzdhettem.

A segítő szakmában minden nap az emberi problémákra adható jobb megoldásokról szól. Hiszem, hogy számos olyan fejlődést értünk el közösen, ami javulást jelent a másokról való gondoskodás területén:

a nagy létszámú fogyatékos intézmények kiváltását megkezdtük, ma már több mint ötezer fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg honfitársunk él támogatott lakhatásban.

bevezettük a látássérültek elemi rehabilitációs szolgáltatását, a jelnyelvi szolgáltatás országosan biztosított.

a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában kiemelkedő javulást értünk el.

megerősítettük az egyházak szerepvállalását a szociális és gyermekvédelmi ellátásban.

kialakítottuk és anyagilag megerősítettük a nevelőszülői rendszert a gyermekvédelemben - a 12 év alatti gyermekek 83%-a nevelőszülőnél él.

a LÉPJ! Gyermekvédelmi Otthonteremtési Programon keresztül a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatal felnőttek számára biztosítottunk kedvezményes feltételű lakhatást.

a gyermekétkeztetés területén 2016-ban kötelezővé tettük a szünidei gyermekétkeztetést valamennyi szünidőre.

a hajléktalanellátás 0-24 órában elérhető szolgáltatás lett, növekvő finanszírozás mellett.

a gondoskodásalapú szakápolás rendszerének kialakításával megkezdtük azoknak az idős, tartós ápolásra szoruló embereknek az ellátását a szociális intézményrendszerben, akik már nem igényelnek akut egészségügyi ellátást.

2010-ben 325 milliárd forint jutott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokra, 2026-ben már 1860 milliárd forint.

Ezen a területen a munkát befejezni sosem lehet, mindig lesz helye fejlesztésnek. A további munkához erőt, hitet és emberséget kívánok a területen dolgozóknak!