Minek nevezzelek?

A Sándor-palota honlapján közzétette a köztársasági elnök Alaptörvény-értelmezésre vonatkozó indítványát, amit június 11-én nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az indítványt az Alkotmánybíróság hét bírájának "személyes és közvetlen érintettsége" miatt nem bírálta el.

Az indítvány szerintem komoly szakmai vitát érdemelne. Nem világos, hogy erre a vitára az Alkotmánybíróságon valaha sor kerülhet-e. Nyilvánvalóan helye lenne ott egy ilyen vitának. De ez ne tartson vissza bennünket az Alkotmánybíróságon kívüli alkotmányos vitáktól.

A kérdés nem az, hogy helyesnek vagy az európai jogállamisági standardokkal összeegyeztethetőnek gondoljuk-e a köztársasági elnök eltávolítását személyre szabott Alaptörvény-módosítás útján. (Ha ezek lennének a kérdések, én mindkettőre nemmel válaszolnék.)

A kérdés az, hogy az tervezett 17. Alaptörvény-módosítás hírhedt mondata (" Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.") valójában micsoda. A javaslat ezt Alaptörvény-módosításnak címkézi, és az Országgyűlés az Alaptörvény-módosításra előírt eljárási rendben fogadná el. Az Alkotmánybíróság Alaptörvény-módosítás esetében csak a rendelkezés megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket vizsgálhatja. De valóban Alaptörvény-módosítás a hírhedt mondat?

Vannak akik szerint ennek eldöntése a módosítás tartalmi vizsgálatát jelentené, amit az Alaptörvény kizár. A köztársasági elnök indítványa azt sugalmazza, hogy ez nem tartalmi vizsgálat, hanem előkérdés, aminek elbírálása az alkalmazandó felülvizsgálati standardok megállapításához szükséges. Vagyis az Alkotmánybíróság ezt az előkérdést mindenképpen eldönti: ha nem vizsgálja a rendelkezés lényegét (ami nem azonos annak tartalmi értékelésével), akkor úgy dönt, hogy minden szöveg Alaptörvény-módosítás, amit az Országgyűlés ezzel a címkével fogad el. Lehet ilyen döntést hozni, de akkor az Alkotmánybíróságnak ezt világossá kell tennie.

Ha az Alkotmánybíróság érdemben akar foglalkozni az előkérdéssel (és itt még hangsúlyosan továbbra sem a módosítás tartalmi értékeléséről van szó), akkor valamit kezdenie kell azzal a ténnyel, hogy a rendelkezés nem normatív természetű: nem a köztársasági elnök megválasztásának vagy elmozdításának szabályait módosítja. Nem azt mondja, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel elmozdíthatja a köztársasági elnököt (és itt még meg sem nyitom a visszamenőlegesség kérdését). A javaslat fenntartja, hogy ez a változatlanul hagyott általános szabályok szerint nem lehetséges. Ettől függetlenül a jelenlegi köztársasági elnököt elmozdítja. Nincs a normatív rendelkezés fogalmának olyan kiterjesztő értelmezése, amibe ez beleférne. Lényegét tekintve ez a rendelkezés tehát az Országgyűlés egyedi személyi döntése.

Ha az Alkotmánybíróság fenntartja magának a jogot, hogy ezt a rendelkezést lényege és ne címkéje alapján ítélje meg, akkor vizsgálhatja annak tartalmát is. Tartalma szerint pedig ez a személyi döntés ellentétes az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseivel. Ha az Alkotmánybíróság így járna el, azzal nem a "láthatatlan alkotmány" koncepcióját hozná vissza, hiszen az Alaptörvény normatív jellegű módosításainak tartalmát továbbra sem vizsgálhatja.

Az előterjesztő vagy az Országgyűlés azzal tudná a fenti problémát orvosolni, ha megfogalmazná azt az általános szabályt, ami alapján a köztársasági elnök elmozdítása nem egyedi és önkényes személyi döntésnek, hanem egy általános norma alkalmazásának minősülne. A köztársasági elnök tevékenységének alkotmányos/jogi/politikai minősítése erre nem alkalmas, mert ezek a szempontok a megfosztási eljáráson keresztül érvényesíthetőek.