Szuverenitás vagy Facebook?

Van egy érzésem, hogy az elmúlt hetek parlamenti vitáinak leggyakrabban elhangzó szava nem a gazdaság, nem a család, nem a biztonság, és talán még csak nem is a szuverenitás volt.

Hanem a Facebook.

Ki kit tiltott le. Ki hova kommentelt. Ki mit posztolt. Ki mit törölt. Ki milyen reakciót kapott.

Néha úgy érzem, hogy egy közösségi média fórumot hallgatok, nem pedig az Országgyűlés vitáit.

Kockázat nélkül kijelenthető: az elmúlt 16 évben valószínűleg összesen nem hangzott el annyiszor a Facebook szó a Parlamentben, mint most néhány hét alatt.

Pedig lenne miről beszélni.

A magyar gazdaság versenyképességéről. Az energiabiztonságról. A családok helyzetéről. A nemzetközi kihívásokról. És mindenekelőtt a szuverenitásról – arról a képességről, hogy Magyarország saját érdekei szerint dönthessen a saját jövőjéről.

Miközben a parlamenti vita sokszor a közösségi média világában ragad, a magyar szuverenitás nagyon is valós kérdések mentén kerül egyre nagyobb nyomás alá.

Jövő héten tárgyaljuk az első olyan törvénycsomagot, amely a kormány szerint szükséges az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez. Itt már nem arról lesz szó, hogy ki kit tiltott le a Facebookon, hanem arról, hogy milyen feltételek mellett, milyen vállalások árán és milyen mozgástérrel kíván Magyarország hozzájutni ezekhez a forrásokhoz.

Remélem, hogy a kormány figyelme addigra a virtuális kommentháborúkról a való világ fontos kérdéseire helyeződik át.

Mert a Facebook posztokból nem lesz gazdasági növekedés. A kommentekből nem lesz energiabiztonság. A letiltásokból nem lesz nemzeti stratégia.

A kormányzás ugyanis nem a közösségi médiában történik.

Hanem a valóságban. És ott a szuverenitásnak mindig fontosabbnak kell lennie, mint a Facebooknak.