Embertelen és működésképtelen
Két hónap telt el a Fidesz-KDNP súlyos választási veresége és egy hónap az új kormány megalakulása óta. Az értékelésekkel nyilvánvalóan meg kell várni az első száz nap elteltét, hiszen ez így udvarias. Hozzáteszem, hasonló - bár ennél kisebb - kétharmados többségű kormány esetében 2010-ben sem a média, sem a közvélemény nem várt száz napot az első kritikák megfogalmazásával. Igaz, mi sem a szakmai törvényjavaslatok beterjesztésével. Most azonban várjunk száz napot az első elemzésekkel, hiszen érdemben nem nagyon történt semmi elemzésre méltó.
Illetve mégis. Magyar állampolgárok ellen ilyen személyre szabott, ennyire széleskörű politikai hecckampány még nem nagyon zajlott a demokratikus Magyarországon. Azt még biztosan van, aki támogatja, hogy a köztársasági elnök vagy az állami intézmények vezetői távozzanak - bár életszerű érveket itt sem nagyon hallunk azon túl, hogy "csak" -, de hogy az Országos Mentőszolgálat vezetőjének és szóvivőjének miért kell személyében is méltatlan körülmények között elhagynia hivatalát, hogy miért kell úton-útfélen minden, a helyi közösségek által 2029-ig demokratikusan megválasztott polgármestert lemondásra felszólítani, azt végképp nem lehet érteni.
Tudjuk, politikai okok. Egyelőre mást sem látunk. Szakmai koncepciók helyett személyeskedések és személyes törlesztések. Bosszú, irigység, kicsinyesség.
Hogy is szól a Tisza szlogenje? Embertelen és működésképtelen Magyarország? Ja, nem. Pedig egyelőre csak ennyi látszik.