Így, az óév végén, az újév kezdetére az antikvitás bölcsességét ajánlom mindannyiunknak. Ugye kinek az ion, kinek az ión.

Hérakleitosz nagyon-nagyon régi maximája szerint ezt a Kozmoszt itt nem alkotta senki, hanem mindig volt és mindig lesz: „örökké égő tűz, mely FELLOBBAN MÉRTÉKRE ÉS KIALSZIK MÉRTÉKRE”. Én ezt a gondolatot adom így évbúcsúztatóul. Ez a dór-ión világkép következetes lényege Anaxagorasztól Anaximandroszig, ahogy a legtöbb filozófiai iskola számára is, akik az örök visszatérést, az újrakezdés örök lehetőségét, valamint az idő abszolút kezdete és a végső célja hiányát ünneplik.

*
Na de mi az, ami most kialszik mértékre? Mi 2025 tanulsága?

1) AZ ENERGETIKA A GEOPOLITIKA RANGJÁRA EMELKEDETT. A gazdaság a geopolitikai változások indikátora, a geopolitika meg a gazdaságé: a gazdaság oldalán pedig az energetika az egyik legmarkánsabb tényező volt már a XX. században is. Mára azonban az energetika szintet is lépett, és 2025-re mindenki számára jól láthatóan bőven kinőtte a gazdasági háborúk eszköztárában betöltött ilyentén szerepét. Nem a gazdaság szolgálóleánya többé és így nem is csupán a közvetett, hanem a közvetlen alakítója már a geopolitikának. Nyugati olajszankciók, jüan a petrodollár helyett, Ukrajna támogatásának az elektrifikációhoz szükséges ritkaföldfémekben megkért ára: ezek és még tucatnyi más jelenség teszi kétségtelenné, hogy az energia a geopolitika rangjára emelkedett. Ez kardinális változás, a megértése pedig élet-halál kérdés lesz.

2) A GÁZFÁKLYA LÁNGJA MINT A VÁLTOZÁS JELE. Kezdve 2025 januárral, rögtön nyitó tanulság, hogy a változások hírnöke nem a galamb többé mint a Bibliában, esetleg a holló mint Ziuszúdra történetében az alapul szolgáló sumer eposzban, hanem a gázfáklya lángja. Ez pedig a műholdfelvételek szerint az Északi-sarkon lobbant újra fel az oroszok legnagyobb gázkitermelési projektjének színhelyén, amelyet évek óta ellehetetlenítettek az amerikaiak. Itt a változás. Márpedig pontosan amikor Donald Trumpot ismét beiktatták az Amerikai Egyesült Államok elnökének, az amerikai szankciók által megbénított északi-sarki orosz Arctic2 LNG projekt gázfáklyája fellobbant a hómezőkön, biztos jeleként annak, hogy a termelés újraindult. Ez az amerikaiak nélkül nem lett volna lehetséges. Aztán mialatt a világ Alaszkára figyelt a Trump-Putyin találkozó kapcsán 2025 augusztusában, nos azalatt a világ túlsó felén az oroszok szép csendben megnyitották a Szahalin1-2 mélytengeri olajprojektet a nagy amerikai olajcégek előtt. Őszre oda jutottunk, hogy iparági pletykák szerint az amerikai Exxon szerezheti meg az oroszoktól a világ egyik legnagyobb olajmezőjét, az iraki Nyugat-Kurna-2 olajmezőt és több kazahsztáni mezőt is. Nehéz persze elképzelni, hogy ezért ne kapnának az oroszok is valamit.

3) A VÁLTOZÁS JELEI SZÉTTERJEDTEK. Az energetika mint geopolitikai indikátor világszerte fontos változások hírnöke. Ilyen a Szibéria Ereje gázvezeték orosz-kínai építése, az OPEC+ kitermelési döntései, az amerikai hadihajók a hatalmas olajkincsen ülő Venezuela partjainál, az indiai finomítók bővítése, az Exon Mobile globális óriásvállalatnak a volgográdi finomítóba csapódó ukrán drón miatt megkétszereződő profitja vagy az áramszünet miatt sötétségbe boruló Ukrajna mind geopolitikai jelenségek. Ahogy az sem véletlen, hogy Washington éppen az Ukrajna energetikai infrastruktúrájának támogatására küldött nyugati pénzek ellopása miatt küldte meg a selyemzsinórt az ukrajnai rezsimnek: ez a hírhedt aranyvécé esete, melynek leleplezése amerikai titkosszolgálati művelet volt.

4) POZÍCIÓLEZÁRÓ NETTÓSÍTÁS ZAJLIK A VILÁGBAN. A „close out netting”, vagyis a pozíciólezáró nettósítás a titkos nemzetközi energiakereskedelmi szerződések klauzulája, ezért is hangzik idegenül a fülünknek. A színfalak mögötti nyelvezet ez, húsz év alatt megannyi olyan szerződéses rendezést láttam az energiaszektorban, ami ezt a klauzulát alkalmazza. Sokkal többet leír azonban ez a kifejezés, mint egy egyszerű szerződéses rendelkezés. Pontosan így üzletelnek ma titokban világviszonylatban, pontosan így alakítják ma a világot. Ez kezdődött el és ez jutott a felszínig 2025-ben, ahol a világban fennálló amerikai, orosz, kínai érdekeket, üzleti pozíciókat, követeléseket összevezetik, újrasúlyozzák Grönlandtól Ukrajnáig, Szíriától Panamáig. Ez tehát egy hatalmas betudás. Ennek az összeterelésnek az energetikai pozíciók és a vámok a konkrét eszközei, és az eredmény szempontjából az üzleti pozíciók legalább olyan fontosak, mint az országhatárok. Trump maga is bezár konfliktusokat, hogy kinyisson újakat, elenged ideológiai háborúkat azért, hogy elkezdhessen gazdasági-geopolitikai térfoglalást.

5) A GLOBÁLIS DÉL HELYET KÖVETEL. Ezeknél is fontosabb viszont a globális Dél formálódása. 2025 szeptemberében Tiencsinben a Sanghaji Együttműködési Szervezet húsz állama nagyon fontos találkozót tartott. A résztvevők, beleértve Kínát és Oroszországot, egyértelműen kiálltak a multipoláris világrend mellett. A találkozó után kiadott tiencsini nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az elavult, európai- és euro-atlanti központú modelleket egy új stabilitási, biztonsági és fejlődési rendszerrel kell felváltani. Tiencsinben elfogadtak továbbá egy energetikai útitervet, mely az energiapolitika összehangolását célozza a globális dél országai közt. Ez hatalmas kihívás lesz a Nyugatnak, amit Oroszország, a fosszilis energiahordozók ura, és Kína, a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok, valamint az elektrifikáció domináns szereplője tesz fajsúlyossá. A döntések kiterjednek a részes államok energiaellátásának biztosítása és a globális energiapiacok stabilitásának elősegítése területeire. Már megint az a fránya energetika, igaz?

6) AZ USA IRÁNYT VÁLT. Az Egyesült Államok 2025 végére immár hivatalos dokumentumban jelentette ki: az egész világ feletti állandó amerikai uralom („permanent American domination of the entire world”) hiba, Washington innentől más országok ügyei közül csak azzal foglalkozik, ami a saját biztonságát érinti. Trumpék szerint „a régi elit túl nagy téteket tett két dologra, a globalizmusra és a szabadkereskedelemre, amelyek kiürítették középosztályt és ipari bázist”. A felismerés a gyakorlatban egy rugalmas realizmust eredményez, egyúttal a kétszáz évvel ezelőtti Monroe-doktrína leporolását, melyet a „Monroe-doktrína Trump-kiegészítésének” (“Trump Corollary to the Monroe Doctrine”) neveznek Amerikában. Ezzel hivatalosan is bejelentette Washington a világcsendőri szerep nyílt feladását és az USA fokozottabb érdekérvényesítését a saját kontinensén.

**

És mi az, ami fellobban mértékre? Mi jön 2026-ban?

1) UKRAJNAI BÉKE. Az átrendeződés, a pozíciólezáró nettósítás egy új, multipoláris világot mutat mozgásában, mely be fogja csukni a felesleges konfliktusokat 2026-ban, így az ukrajnait azért, hogy kinyithasson újakat. Biztos vagyok benne, hogy még idén véget ér az ukrajnai háború, mellyel ledől egy sor tabu: lelepleződik Európa érdekérvényesítési képességének látványos hanyatlása, megszűnik az ukrajnai konfliktus történelemfeletti keretezése, megdől az európai határok megváltoztathatatlanságának doktrínája és: mindenki számára jól láthatóvá válik a pozíciólezáró nettósítás. Mindez azért is szükségszerű, mert elkezdődik a XXI. századi versenyfutás a jövő nyersanyagaiért és energiaforrásaiért Afrikától az Északi-sarkig.

2) VERSENYFUTÁS A JÖVŐ ERŐFORRÁSAIÉRT. A kritikus energetikai nyersanyagok a XXI. század aranya. Persze ezt a csoportot hiába keressük a periódusos rendszerben, mivel ez egy jogi fogalom. Ám annál többet elárul arról, hogy mire is van a világ domináns és feltörekvő hatalmainak igazán szüksége, hogy megnyerjék az évszázadot. Az EU 34, az USA pedig 50 ásványt minősített kritikus fontosságúnak. Ezekért indul a XXI. század versenyfutása. Kell urán a nukleáris technológiához, lítium az akkumulátorokba és az elektrifikációhoz, grafit az elektromos érintkezőkhöz, elektródákhoz. Germánium és gallium is kell, elsősorban a félvezetőkhöz elektromos autókba, laptopokba, okostelefonokba, rakétákhoz és drónokhoz. Kellenek továbbá ritkaföldfémek is, leginkább titán kell a repülőgépipara, az orvostechnika, az autóipar és a hajózás számára, továbbá cérium, ittrium, lantán, erbium. Nézzük meg a térképen, hol vannak a lelőhelyek, és megtudjuk, mik lesznek az igazán fontos területek a következő évtizedekben.

3) ENERGIAFEGYVER. Trump és Vance világos törekvése az amerikai energiadominancia helyreállítása olaj, gáz, szén és atomenergia terén; az ehhez szükséges kulcsfontosságú energiakomponensek visszaszállítása. Az olcsó és bőséges energia Amerika szuperfegyvere, ezért az USA újra kendőzetlenül használni fogja a geopolitikai viszonyokban is, például Európával szemben. Ez a kitermelés és az értékesítés fokozását jelenti: „Nettó energiaexportunk bővítése elmélyíti a szövetségesekkel való kapcsolatainkat, miközben korlátozza az ellenségek befolyását” és „amikor és ahol szükséges, lehetővé teszi számunkra a hatalmunk kiterjesztését”. Ez tehát maga az energia mint geopolitikai fegyver. Ugyanezt teszi Oroszország is az olajjal és a gázzal, valamint Kína a ritkaföldfémekkel és más kritikus nyersanyagokkal. Fontos figyelni erre, ilyen évszázadba érkezünk. Aki nem érti 2026-ban, az lemarad, legyőzik.

4) EURÓPA ALÁBUKÁSA. A kontinentális Európa folyamatosan veszít a globális GDP részesedéséből – az 1990-es 25 százalékról mára 14 százalékra zsugorodva, és geopolitikailag, valamint mint civilizációs tényező is hanyatlóban van. Öt okból: 1) az Európai Unió és más transznacionális szervezetek tevékenysége, 2) a kontinenst átalakító migráció, 3) a szólásszabadság szélsőliberális cenzúrája, 4) a demográfiai összeomlás valamint 5) a nemzeti identitáselvesztés miatt. Az okok kendőzetlenek, feltartóztathatatlanok, Európa alábukása ezért egyre gyorsul majd 2026-ban. Az események mind világossá teszik: lezárult a hosszú XX. század, immár megkezdődött a XXI. század. Ebben új nagyhatalmak emelkednek fel Kínától a BRICS-ig, az USA irányt és léptéket vált a Monroe-elv Trump-kiegészítésével, Európa viszont alábukik. Mindez, ha már ugye görögök, okvetetlenül juttatják eszünkbe Thuküdidészt. Athén és Spárta óta látjuk, hogy az épp trónon ülő és a feltörekvő hatalom között az összeütközés elkerülhetetlen – ezt nevezzük thuküdidészi csapdának. Kína, illetve az ázsiai térség ilyen felemelkedő erő, megkerülhetetlenül, az összeütközés az amerikai érdekekkel pedig már most látványos. Ennek központi területe lett az energiahordozók kérdése is. Kína tudja, Oroszország tudja, Amerika tudja és irányt is vált. Európa nem tudja, nem akarja tudomásul venni, ezért is folytatódik és válik látványossá az alábukása 2026-ban.

***

Végül: mi a mérték? A pozíciólezáró nettósítás, a világrendszerváltás, a multipoláris világ, Amerika irányváltása és Európa alábukása sorszerűen és szükségszerűen, tehát mérték szerint érkezik el. Ennek a mértéknek a megértéséhez a most születő multipoláris világnak érdemes megemlékezni a XX. századi hírnökéről: Carl Schmitt nemzetközi jogászról. Schmitt már száz évvel ezelőtt megírta a Politikai fogalma című remekművében, hogy a világ természeténél fogva nem politikai egység, hanem politikai pluriverzum, majd később a hidegháború alatt papírra vetett egy még fontosabb gondolatot. Ez volt 1950-ben A föld nomosza, ahol amellett foglalt állást, hogy az ideológiai alapon szerveződő világ egy újszerű és természetellenes rend, mely előbb-utóbb visszaáll egy multipoláris világrend-egyensúlyba, ami egy természetes, természeti egyensúly. Schmitt tehát észrevette a mostani „mértéket” a hérakleitoszi mondás geopolitikai olvasatához a jelenben.

Fellobban mértékre és kialszik mértékre: ennek a felismerése viszont feladat itt is. Magyarország nem az alábukók, hanem a felemelkedők táborában kell legyen mindabban, amiről 2025/26 kapcsán fent beszéltem, és amely komponensek együtt egy világrendszerváltást rajzolnak ki. Ezért nem mindegy, mi történik 2026-ban itthon sem. Legyen 2026 mindannyiunk számára egy boldog, szerencsés, sikeres, ENERGIKUS év. Lobbanjon magasra! Önök pedig kövessék továbbra is Az energiajogászt.