Napfordulókor, a leghosszabb nap hajnalán
sejtsük meg a körkörös idő és az örök ciklikusság misztériumát.
Érezzük meg az istenit ebben a pillanatban, ami ezáltal örökkévaló,
lássuk meg a Legyőzhetetlen Napot
az általunk gyújtott lángban, ami ezáltal isteni.
Érezzük meg a földben, amelyen állunk az évezredek szívdobbanását,
ahogy őseink végtelen lánca, az ő erőfeszítésük és egykor volt áldozatuk
összeköt a természet ciklusaival és a létezés végtelen lüktetésével
pontosan úgy, ahogy az általunk gyújtott láng a legyőzhetetlen Nappal és örök törvényekkel.

A földünkön gyújtott tűzben élő legyőzhetetlen Nap, az örök törvények Rendje,
szüless újjá, térj vissza, erősödj meg: bennünk és általunk.
Erőnk legyen a Te erőd, a Te erőd legyen a mi erőnk.
Méltók vagyunk hozzád és őseink végtelen láncához.
Képesesek és készek vagyunk megtartani, amit a létezés már nekünk adott,
képesek és készek vagyok meghódítani, amit még nekünk szán.
Amit elérünk és amit megtartunk, általunk a földünké, az utódainké, az őseinké
és így a Tiéd, legyőzhetetlen Nap.
Ragyogj hát fel a tűzben és tetteinkben;
ragyogjon fel a tűzben és tetteinkben
örök arcod, ahogy hajdani elődeinké és majdani utódainké!

Nem leszünk hűtlenekké, ahogy a fény fogy és a sötétség erősödik,
ahogy nem leszünk restek, amikor a sötét várakozás után a hajnal majd új tettet követel.