A 2024-es OECD TALIS-felmérés szerint a magyar pedagógusok elégedettebbek, munkájuk során nagyfokú szakmai önállóságot élveznek, és támogató iskolai környezetben dolgoznak. A kutatás alapján ritkábbak a fegyelmezési problémák, ugrásszerűen bővült a pályakezdők mentorálása, a tanári teljesítményértékelés rendszere is sikeresen beépült a hazai gyakorlatba. Ezek a fő megállapításai a negyedik Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálatnak (TALIS 2024), amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2025. október 7-én tett közzé. A TALIS negyedik ciklusában 54 ország vett részt, köztük 34 OECD-tagállam. A 2024 tavaszán zajlott vizsgálatba Magyarországon 4408 tanár és 246 iskolaigazgató került be.

Közlemény

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2025. október 7-én jelentette meg a negyedik Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (TALIS 2024) eredményeit. A TALIS mérés negyedik ciklusában összesen 54 ország vett részt, melyek közül 34 OECD-tagállam. A 2024 tavaszán szervezett vizsgálatba Magyarországon 4408 tanár és 246 igazgató került be.

A kutatás eredményei alapján a magyar pedagógusok az átlagnál és az elmúlt kutatási időszakhoz (2018) képest is elégedettebbek a munkahelyi körülményeikkel. A hazai pedagógusok közül csak minden tizedik dolgozna másik iskolában, ha erre nyílna lehetősége, az OECD átlaga 19%.
A tanítással töltött idő a hazai pedagógusok esetén csak kis mértékben haladja meg az OECD átlagát. A OECD-országok átlagában a tanítás 22,3 órát tesz ki a tanárok teljes munkaidejéből, hazánkban a tanárok bevallása alapján a tanítással töltött idő 22,9 óra.
A tanárok adminisztratív feladatokra fordított ideje nem tér el érdemben az OECD átlagától: a tanárok heti átlagban 3 órát fordítanak adminisztratív feladatokra, Magyarországon 3,2 órát.
A hazai pedagógusok munkáját az OECD átlagánál kevésbé jellemzik és nehezítik fegyelmezési problémák. A résztvevő országok pedagógusainak 21%-a számolt be arról, hogy osztályában jelentős zaj és rendetlenség nehezíti a munkáját, Magyarországon az arány ennél kedvezőbb, 17%. Az OECD átlagában a pedagógusok a tanítási idő 15%-át kénytelenek fegyelmezésre fordítani, Magyarországon 12%-át.
Az OECD-országokban a tanárok közel ötöde (19%) olyan intézményben tanít, ahol az intézményvezetők rendszeresen (heti vagy akár napi szinten) számolnak be zaklatásról vagy verbális bántalmazásról a diákok között, Magyarországon ez az arány 12%, ami kedvezőbb a nemzetközi átlagnál.
Az OECD átlagában a tanárok 88%-át évente legalább egyszer hivatalosan értékeli az iskola igazgatója, Magyarországon a pedagógus teljesítményértékelés bevezetése már látható a mérésben, ennek köszönhetően az arány 96%-os.
A pályakezdők mentorálása elterjedtebbé vált, az ezen a téren bevezetett átalakításoknak köszönhetően 2018-hoz képest 27 százalékpontnyi volt az emelkedés a pályakezdők mentorálása terén, a részvétel 18%-ról 49%-ra nőtt. Az OECD átlagában az igazgatók 80%-a nyilatkozott arról, hogy az általa vezetett intézményben van működő mentorprogram, Magyarországon az igazgatók 91%-a.
Az iskolai szintű döntéshozatalban való részvételi lehetőségekről a hazai pedagógusok jelentős aránya számolt be. Magyarországon a tanárok közel 90%-a értett egyet az állítással, hogy iskolájuk lehetőséget biztosít az iskolai döntéshozásban való aktív részvételre.
A pedagógusok a tanítás terén biztosított érdemi autonómiáról számoltak be. A magyar tanárok közel 76%-a számolt be arról, hogy érdemi önállósága van a tantervi célok rugalmas megvalósításában, közel 79% nyilatkozott ilyen módon a tanulási célok meghatározását illetően; az OECD átlaga csupán 71%. A gyakorlati, mindennapi pedagógiai döntések esetében, mint a tanórák megtervezése, a felkészülés, valamint a tanítási módszerek/módszertan kiválasztása terén az OECD átlagában 93%, illetve 92%, Magyarországon mindkét területen a tanárok 95%-a számolt be jelentős autonómiáról.
A hazai pedagógusok az OECD átlagánál pozitívabb véleménnyel voltak igazgatójukkal kapcsolatban. A magyar tanárok 86%-a számolt be kiváló szakmai viszonyról, 85% szerint igazgatójuk hasznos visszajelzéseket ad a tanároknak (az OECD átlaga 77%), és 97% értett egyet az állítással, miszerint igazgatójuk bízik szakértelmükben, ezen a téren az OECD átlaga 92%.
A kutatás szerint a tanári korfa az OECD-országokban általában is kedvezőtlen képet mutat, a pedagógusok átlagéletkora 45 év, Magyarországon 49 év. A 2024 tavaszán készült felmérés óta ezen a téren is kedvező folyamatok indultak el, a jelentős béremelés hatására a 30 alattiak száma növekedésnek indult, számuk a 2023. októberi 12.081 főről 2025 októberére 14.326 főre – 19%-kal – emelkedett.
Az orosz-ukrán háború hatása is kimutatható változást okozott: Magyarországon azon tanárok aránya, akik tanítottak menekült hátterű tanulókat is, 2018-ban mindössze 2% volt, 2024-re azonban ez az arány 25%-ra emelkedett. Az emelkedés hátterében az áll, hogy a jelenleg a magyar köznevelésben tanuló, Ukrajnából érkezett 4.800 iskolás tanuló 1.195 feladatellátási helyen tanul, így oktatásukban igen sok pedagógus vesz részt.

A kutatás részletes eredményei az Oktatási Hivatal honlapján érhetőek el: