AZONNALI BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁSOK ÓRÁJA

Az újonnan létrejövő magyar külügyi intézményrendszer érdemben ölt eltérő karaktert. Nem csak deklarált célrendszerében, de intézményi struktúrájában. A külgazdaság már nem jelent külpolitikai prioritást.

Amit Orbán Anita mond, a külügyeken mégis túlmutató. Mert nem csak leendő külügyminiszterként, de miniszterelnök-helyettesként is teszi mindezt.

A Külügyi Bizottság mai meghallgatásán kérdésre - a teljesség igénye nélkül - megtudhattuk, hogy
• nem fogják támogatni Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását,
• ki fognak állni a határon túli magyarokért - amit kisebbségpolitikai keretbe helyezett, de feltételezzük megengedően, hogy az őshonos magyar nemzeti közösségek jogaira gondolt - és
• nem fogják támogatni azokat a szankciókat, ahol magyar érdeksérelmet azonosítanak.

A szavak bizottsági jegyzőkönyvbe foglaltattak. A döntésekben megmutatkozó tettek beszélni fognak.

Nem tudhattuk meg -, bár lehet, hogy ez túlmutatott volna a Házszabállyal és a rendszerváltozás óta töretlen gyakorlattal ellentétes 4 perces képviselőknek biztosított időkereten - hogy
• mi lesz a 138 önálló külképviseletből álló diplomáciai hálózattal,
• a migrációs paktummal és
• hogy kívánja megteremteni az általa is hangsúlyozott bizalmat a külpolitikában egy olyan közösség tagjaként, amelynek működésében a titokban felvett hangfelvételek eddig meghatározó szerepet játszottak.

A külpolitikai stratégiát sem ismerhettük meg, de azt hallhattuk, hogy oda majd a külpolitika ,,társadalmasítása" során eljutunk. Várjuk.