Brüsszel villamosenergia-piaci reform javaslata egy kommunikációs trükk.

👉 Az energiaárak okozta egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi kihívások fokozzák a nyomást a szankciópárti politikusokon.
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a negatív folyamatok a szankciók lebegtetésének, azok bevezetésének és a válaszlépéseknek köszönhetőek.
Mivel a hibás szankciós politika Európa-szerte fokozottan érezteti a hatását, egyre szélesebb társadalmi rétegek válnak bosszússá.
Az elégedetlenség növekedése jogos, hiszen a szankciópárti politikusok tavasz óta azt ígérik, hogy a büntetőintézkedések úgy kényszerítik majd térdre Oroszországot, hogy mellette nem okoznak elviselhetetlenül nagy terheket Európának.

👉 A társadalmi nyomás növekedése választás elé állítja a szankciópárti politikusokat.
Az egyik lehetőség, hogy beismerik az elmúlt fél évben képviselt álláspontjuk kudarcát és a szankciók feloldásáért kezdenek dolgozni.
A másik, hogy fenntartják korábbi törekvéseiket és megpróbálják meggyőzni az európaiakat, hogy a problémát nem a szankciók feloldása, hanem más beavatkozások oldanák meg.

👉 Brüsszel az utóbbit választotta és képviselői az elmúlt hetekben minden lehetséges fórumon elmondták, hogy a magas áramárakat a villamosenergia-piac átalakításával kívánják orvosolni.
👉 A javaslat már a bejelentéskor is több okból sántított.
1️⃣ Az európai energiahivatalokat tömörítő szervezet korábban már részletesen megvizsgálta a reform lehetőségét és arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi működési mód nem tökéletes, de annál nincs jobb.
2️⃣ Az aktuális modell több évtized alatt, organikusan fejlődöt, így azt aligha lehet olyan sebességgel gyökeresen megváltoztatni, hogy az kielégítő megoldást jelentsen az akut problémákra.
3️⃣ Brüsszel még csak utalást sem tett arra, hogy a mostani helyett milyen alternatív működési modellben gondolkodik.

👉 Aztán tegnap brüsszeli tisztségviselők elmondták, hogy megvizsgálták az elmúlt időszak eseményeit és az ármozgások "nem a piac hibás működése miatt következtek be".
Ezzel végleg nyilvánvalóvá vált, hogy a reformötlet egy kommunikációs lufi volt, amivel az Európai Bizottság csak a megoldás lehetőségének látszatát kívánta demonstrálni.