Furcsán érthetetlen vita megy arról, hogy lehet-e Magyar Pétert ukrán zászlóval a kezében ábrázolni (nem sokkal azután, hogy képviselői ukrán pólóban feszítettek az ülésteremben).

Úgy zajlik ez a vita, mintha nem történt volna egy szavazás a legutóbbi plenáris ülésen. Márpedig volt szavazás, április 2-án Strasbourgban. Ezen a Tisza egyértelműen és perdöntően állást foglalt.

A 2026-os költségvetésről szóló parlamenti határozat ügyében a képviselőik teljes mellszélességgel és szavazatukkal álltak ki az alábbiak mellett:

- Ukrajna támogatása („feltétel nélkül és teljes mértékben”)

- beleértve a katonai támogatást („sürgető védelmi szükségletek kielégítése”)

- intézményesített pénzügyi támogatás („rendszeres és kiszámítható támogatás”, a következő összeget tekintve 35 milliárd euró értékben)

- az EU-tagság támogatása („a csatlakozás felé vezető úton való előrehaladás előmozdítása”).

Ezeket a tiszás szavazatokat nem a kóbor szél fújta be a véletlenül nyitva hagyott ablakon. Abban az európai néppárti frakcióban ülnek ugyanis, amely ennek az egésznek a hajtómotorja. Nem mellékesen Weber három feltételt határozott meg a belépésükhöz, ebből egyik Ukrajna támogatása volt. Ezt Weber a múlt heti nyilatkozatában is megerősítette. Ezért kell most azzal turnézniuk, hogy a pártaláírásgyűjtésük résztvevőinek többsége támogatja az ukrán tagságot.

Szóval a helyzet úgy áll, hogy Magyar Péter kezéből nem az ismeretlen kóbor grafikus tudná kivenni az ukrán zászlót, hanem az Európai Néppárt elnöke. Ő pedig nem fogja. Sőt, ha úgy alakul, a szavazások előtt még pólót is ad a tiszás képviselőkre.
Hiába próbálják tagadni, ott van rajtuk.