Van, hogy nem szeretem, ha igazam lesz.

Most ez van.

Igazam lett, és nem örülök neki. Karácsony Gergely - és a fővárost vezető ellenzéki nagykoalíció - hajlandóak akár Budapest működését is veszélybe sodorni, csak hogy a kormánynak ártsanak.

A logika már ismert: minél rosszabb a magyaroknak, annál jobb az ellenzéknek. Ezt nem én mondom róluk, ők mondják saját magukról, a saját szájukkal.

Karácsony Gergely ma sajtótájékoztatón bejelentette, hogy le fogja állítani a tömegközlekedést Budapesten a "kormányzati elvonások" miatt, erre a bejelentésre 20 perccel már az egyik baloldali képviselő sorolja hosszan, mi mindentől is kell a "kormány miatt" búcsúzniuk a budapestieknek. (Lásd a képet.)

De helyezzük először történeti sorrendbe a budapesti költségvetés bukdácsolását.

Azt maga Karácsony Gergely is elismerte, hogy hivatali elődjétől – Tarlós Istvántól – nagyjából egy évnyi működési költséggel (200 milliárd forinttal) a kasszában vette át a város vezetését 2019-ben.

Abban sincs vita, hogy előkészített projekteket, ahhoz megfelelő, beraktározott forrást kapott, és hosszú ideig a kormány is ahol lehetett, ott nyúlt a főváros hóna alá, sőt!

A költségvetési beszámolók - amelyek részletes elemzését azzal akadályozza meg a főváros vezetése, hogy a fősorokat alábontó alsorokat tartalmazó táblázatokat nem adja ki, amit kiad, azt sem az elemzésre alkalmas Excel-, hanem az arra alkalmatlan pdf-formátumban - csak annyit árulnak el, hogy a kiadási oldal - azon belül a személyi és dologi kiadások összege - extrém módon megemelkedett 2019 óta.

De hogy a pénz hova megy el, azt nem tudjuk - egyelőre.
Amit tudunk, az az, hogy a főváros bevételei gyakorlatilag megduplázódtak - az iparűzési adó-bevétel például a duplájára nőtt 2019 óta.

Ezt a tényt próbálja azzal elfedni Karácsony Gergely, hogy a Budapest által fizetendő szolidaritási hozzájárulás is megemelkedett, tehát a főváros nettó befizetője az államnak.

És valóban. Ha a 2019-es 10 milliárd forintot összevetjük a 2025-ben teljesítendő 81 milliárd forinttal, az látványos bővülés. Ugyanakkor 2019-ben az iparűzési adóból származó bevétele a fővárosnak még csupán 164 milliárd forint volt, ez az összeg 2025-re várhatóan 303 milliárd forint lesz.

Ezt nyilván látja a főváros jelenlegi vezetése is, ezért a 2025-ös költségvetés elfogadásánál egy nem tiszta trükköt vetett be. Bár ismert volt a szolidaritási hozzájárulás összege - hiszen a Parlamentnek benyújtott költségvetési törvényjavaslat szövege nyilvános volt, és azt a fővárosi költségvetési rendelet elfogadása után 2 nappal tárgyalta a Parlament -, mégis a saját maga által önkényesen, 51 milliárd forinttal alacsonyabb értéken megállapított összeget fogadott el a Fővárosi Közgyűlés.

Tudva, hogy ezt az aktust legkésőbb a szolidaritási hozzájárulást megállapító (a költségvetési törvény részletszabályait tartalmazó) NGM-rendelet megjelenésekor módosítania kell. Hiszen a törvény (és a miniszteri rendelet) a jogszabályi hierarchiában az önkormányzati rendelet felett áll. Tehát ha egy önkormányzati rendelet egy idő közben meghozott törvénnyel ellentétes, akkor az önkormányzati rendeletet módosítani kell.

Ennek ellenére februári ülésén a Fővárosi Közgyűlés nem úgy döntött, hogy módosítja költségvetési rendeletét, hanem "szabadságharcot" hirdetett a kormány ellen, és perbe szállt a Kormányhivatal jogszerű intézkedésével szemben.

Budapest költségvetésében most "keletkezett" egy 51 milliárdos kiadási negatívum, azaz: hiány.

Hogy fogja ezt most pótolni? Három lehetősége van.

1. megemeli a bevételi előirányzatot. Mondjuk pl. visszalép Rákosrendezőtől, és máris rendben vagyunk (a vételár 50 milliárd). Vagy talál egy olyan zsebben, amelyből elővett 12,8 milliárd forintot Rákosrendező vételárának első részletére még 51 milliárdot. Ez is egy lehetőség.

2. a másik, hogy – hasonlóan a tavaly decemberi törvénytelen eljáráshoz – szimpla technikai emelést hajt végre a kiadási oldalon, és – bár a törvény előírja – nem hozza egyensúlyba a kiadási oldallal, hanem 51 milliárdos hiánnyal fogadtatja el a Közgyűléssel a Fővárosi Önkormányzat költségvetését. Ez egy kommunikációs játszma újabb lehetőségét nyitja meg: a főváros hivatkozhat arra, hogy a kormány kényszeríti törvénysértésre, legyen olyan kedves a kormány megmutatni, hogy mégis honnan teremtsen elő a hiány fedezetére 51 milliárdot?

Ennél valószínűbb, hogy
3. Budapest vezetése néhány milliónként "lecsippent" az idősotthonok költségvetéséből, csökkenti a diákétkeztetés támogatását, elvon a BKV-tól forrásokat, csökkenti a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság költségvetését... Itt tartottam múlt pénteken, aztán ma jött a karácsonyi ötlet, amire magam sem gondoltam: lekapcsolni a BKV-t.

Erre mondják: ügyes.