️NYÍLT LEVÉL A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓKHOZ ÉS A SAJTÓHOZ!

Kedves kutatók és újságírók!

A 444-nek nyilatkozott ma négy ismert közvélemény-kutató, akik az április 3-i választást megelőző mérések pontosságáról fejtették ki a véleményüket. Róna Dániel – aki rendszeresen dolgozik ellenzéki pártok háttércsapataiban – így fogalmazott az interjúban: „a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat.”

E sorok után nem tudok másra gondolni, mint Pulai Andrásra és az általa vezetett Publicus Intézetre. Ő ugyanis a Fidesz vs. ellenzék vonatkozásában 54 vs. 34 százalékos végeredményt hozó április 3-i parlamenti választás előtt egy nappal (!) 47-47 százalékot mutatott ki, de a korábbi parlamenti választások alkalmával is hasonló mértékben „mérte” félre a várható eredményt.

Miután még a saját kollegái szerint is azért publikál színvonaltalan kutatásokat, amelyeknek a célja kizárólag a közvélemény befolyásolása, nekem csak egy kérdésem lenne: miért van az, hogy ennek nincsen következménye?

Hogy lehet az, hogy akiről a kutató szakma is kimondja, hogy direkt hoz ki teljesen téves számokat a kutatásaiban a választók befolyásolása érdekében, a választás után is ugyanúgy kap milliós megrendeléseket például a Népszavatól, az UNICEF Magyarországtól vagy az RTL Klubtól. Hogyan lehet, hogy a teljes balliberális sajtó még mindig tényként kezeli a „kutatásaiban” megjelenő állításokat? Ők sem a valóságra kíváncsiak, hanem arra, amit hallani szeretnének? Magyarul ők is csak manipulálni akarnak, egyáltalán nem kíváncsiak a valóságra?

Természetesen minden kutatónak és újságírónak van egy világlátása, tudni lehet, hogy ki melyik politikai oldallal szimpatizál. Ezzel nincsen semmi gond, a világon mindenhol így van ez. Természetesen van olyan is, hogy egy-egy kutatócég valamilyen módszertani hiba miatt rossz mérést készít, rossz prongózist állít fel. Az ilyen előfordul, a tévedés emberi dolog.

Pulai esetében azonban jóval többről van szó: ő parlamenti választásról parlamenti választásra tudatosan közöl olyan számokat, amelyeknek semmi köze nincsen a valósághoz.

Remélem a levelemmel elérem azt, amit egyébként a 444-nek nyilatkozó kutatók is szeretnének: hogy megtisztuljon a közvélemény-kutató szakma az ilyen alakoktól és ha nem is a világ legpontosabb számait publikálják a magyar kutatók, de legalább közelebb kerüljünk a valósághoz!

Köszönettel,

Deák Dániel