Angela Merkel egy hónap múlva végleg búcsúzik a kancellári széktől, a balra tolódott CDU/CSU támogatottsága eközben vészesen zuhan. Arra, hogy az SPD megelőzze a CDU/CSU-t 15 éve nem volt példa, könnyen egy instabil hárompárti koalíció jöhet!

👉Szeptember 26-án választanak a németek új szövetségi parlamentet. Angela Merkel 16 év után távozik Németország éléről, utódjának Armin Laschetet, a CDU új elnökét szánja. Az SPD jelöltje a jelenleg pénzügyminiszteri és alkancellári tisztséget betöltő Olaf Scholz, a Zöldek jelöltje pedig Annalena Baerbock.

👉A 2017-es választáson a CDU/CSU 33 százalékos eredményt ért el, a szociáldemokraták pedig 20,5 százalékot, így ismét nagykoalíció alakulhatott. 10 százalék feletti eredményt ért még el az FDP és az AfD is, míg a Zöldek akkor még csak 9 százalék alatt álltak.

👉A közvélemény-kutatások szerint komoly átalakulás jöhet a német politikai életben, hiszen a balra tolódott CSU/CSU támogatottsága jelentősen errodálódott, már megelőzi őket az SPD. Ez nagyjából 23 százalék körüli támogatottságot jelent a két párt esetében, míg az AfD 11 százalékon, az FDP 13 százalékon, a Zöldek pedig 17 százalékon állnak a négy évvel ezelőtti 9 százalék helyett.

👉Arra, hogy az SPD megelőzze a CDU/CSU-t 15 éve nem volt példa. Az uniópártok támogatottsága már hetek óta csökken, amelyet sokan a kancellárjelöltjük, Armin Laschet alacsony népszerűségével magyaráznak. Ennek ellenére Jens Spahn egészségügyi miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy leváltanák Laschetet egy népszerűbb politikusra, például Markus Söder CSU-elnökre, aki Bajorország miniszterelnöke is egyben.

👉Az SPD ezzel szemben már egy jó ideje erősödést mutat, amely döntően kancellárjelöltjük, Olaf Scholz személyes népszerűségének tudható be.

👉A mostani mérés a lehetséges koalíciókötések szempontjából is érdekes. Jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy csak hárompárti koalícióval lehetne elérni a kormányzóképes többséget Németországban, amely megnehezítheti a választást követő tárgyalásokat. Ez az így is komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzdő Németországban további instabilitási problémákat eredményezhet.

… igen és 1849-ben, ahogy aztán 1956-ban sem sikerült győznünk.

Én meg azt üzenem Vágó Pistikének, hogy vannak még olyan nők és férfiak ebben az országban, akik nem a hónaljszagú, “előbb a has, aztán a…

️Elképesztő, ilyen még sosem volt: a nyers adat szerint 17,9, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 17,7 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben 2020 azonos időszakához képest.…

Újra elkezdődött a rémálom: az Európai Bizottság elnöke már arról beszél, hogy legális bevándorlási útvonalakat kell kialakítani az afgánoknak az Európai Unió felé, a német zöld kancellárjelölt,…

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média