Takács Pétert egy koncepciós etikai eljárásban akarják megbüntetni egy millióra. Vicc az egész! Bővebben
️
️ Schmidt Mária keményen üzent Tarr Zoltánnak: a miniszternek világosan állást kell foglalnia arról, hogy elfogadja-e a Terror Háza Múzeum alapvető üzenetét a kommunizmus és a nácizmus megítéléséről.
A Terror Háza leváltott főigazgatója úgy kezdte bejegyzését: „Elvesztettem a fonalat.”
Felidézte: Tarr Zoltán először bejelentette Schmidt Mária felmentését és a Terror Háza ideiglenes bezárását arra az időre, amíg lezárul a kiállítás tartalmi átvilágítása, tisztázódnak a jogok, valamint kialakulnak a végleges szakmai, gazdasági és működtetési keretek.
Egy nappal később, a komoly felháborodás után azonban már arról érkezett bejelentés, hogy jövő kedden újranyitják a múzeumot, sőt egy hétig ingyenesen lehet majd látogatni. A kiállítás felülvizsgálata közben tovább folytatódik.
Schmidt Mária most arra vár választ: mit akar valójában felülvizsgálni a kormány a Terror Háza kiállításán?
Emlékeztetett arra, hogy a jövőre 25 éves Terror Háza a posztszovjet térség első emlékhelyei között volt, amely egyenlőségjelet tett a nácizmus és a kommunizmus közé. Ezt jelképezi a múzeumba belépőket fogadó két azonos méretű gránittömb: a vörös a kommunista, a fekete a nyilas terror áldozatainak állít emléket.
Schmidt arra is figyelmeztette Tarr Zoltánt, hogy nem bújhat a „szakma” mögé egy alapvetően emlékezetpolitikai kérdésben. Történészek, nagy tudású szakemberek is vitatkoznak ezekről a kérdésekről, ezért nincs olyan értéksemleges szakmai konszenzus, amelyre egyszerűen rá lehetne bízni a döntést.
Külön kitért a miniszter által emlegetett „független szakértőkre” is: „most szólok, ilyenek nincsenek, hiszen mindenkinek van világnézete, értékválasztása, politikai-közéleti preferenciái. Ne ámítsuk már egymást!”
A volt főigazgató azt a kérdést is feltette, hogy ha nem vizsgálják felül valamennyi magyar közgyűjtemény jelenleg látogatható állandó kiállítását, akkor miért éppen a Terror Háza került sorra? Emiatt ismét felvetette annak gyanúját, hogy az intézkedés összefügghet ismert ellenzéki politikai szimpátiájával.
Schmidt egyértelmű választ vár: ha Tarr Zoltán elfogadhatónak tartja a jelenlegi kiállítást, hagyja békén. Ha nem ért egyet annak fő állításaival, akkor vállalja ezt, és készíttessen új kiállítást.
Még egy kellemetlen kérdést is feltett Tarr Zoltánnak és Nagy Ervin kulturális államtitkárnak: jártak-e már egyáltalán a Terror Háza Múzeumban, látták-e a kiállítást?
A bejegyzés végén pedig a vita lényegét két kérdésre egyszerűsítette le: a nácizmus és a kommunizmus megítélésére.
„Aki ezekből megbukik, egyszer és mindenkorra erkölcsi szavazati jog nélkül marad” – írta Schmidt Mária.
Majd egyetlen mondattal összegezte üzenetét Tarr Zoltánnak: „Félrebeszélés helyett ebben kell állást foglalnia.”
/posztok.hu


sok egyéb mellett a 19. századi Franciaország társadalmi reakciói jól megmutatják, mennyire kell komolyan venni és főleg hosszabb időre állandósultnak tekinteni a plebs elgondolásait, érzelmeit,…

