️Magyar Péter kormánya keményen nekiment a Duna Aszfalt egyik legnagyobb külföldi beruházásának, a cég azonban azonnal lépett, így könnyen az lehet, hogy nem a vállalat, hanem a magyar állam jár rosszabbul. Részletek!

A történet lényege röviden: a Tisza-kormány feljelentést tett több, az Eximbankhoz kapcsolódó korábbi finanszírozási ügylet miatt. Ezek közé tartozik a Duna Aszfalt afrikai, zambiai–kongói infrastruktúra-fejlesztése is, amelyhez 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás és jelentős állami kezesség kapcsolódott.

A kormány azt kifogásolta, hogy a finanszírozás engedélyezése körül több eljárási és kockázati kérdés is felmerülhetett. Magyar Péterék tehát látványosan nyomás alá helyezték a konstrukciót.

A Duna Aszfalt válasza viszont gyors és meglehetősen egyértelmű volt: kezdeményezte a kötvények önkéntes visszaváltását az EXIM Banknál és az MFB-nél. Magyarul: kiveszi az államot a finanszírozásból, a projektet pedig saját, illetve más forrásból viszi tovább.

Ez politikailag jól hangozhat a kormánynak, hiszen elmondhatja, hogy megszüntette az állami kitettséget. Gazdaságilag azonban már jóval árnyaltabb a kép.

Az állami kezesség ugyanis csak akkor került volna pénzbe az adófizetőknek, ha a vállalat nem tud teljesíteni. Ezzel szemben a finanszírozásból az EXIM és az MFB már eddig is több milliárd forint bevételhez jutott, és a magyar állam a jövőben is részesült volna kamatokból, díjakból és kezességvállalási bevételekből.

Most ezektől a bevételektől Magyarország elesik, miközben maga a beruházás nem áll le.

Ez a történet ezért jó példája annak, amikor egy politikailag látványos fellépés gazdasági eredménye már korántsem olyan egyértelmű. Magyar Péterék ugyanis elérték, hogy a magyar állam kiszálljon az egyik legnagyobb magyar érdekeltségű afrikai infrastruktúra-projekt finanszírozásából, de a projekt folytatódik, a hozzá kapcsolódó állami bevételek viszont megszűnnek.