Gyorstalpaló fiataloknak a rendszerváltás utáni kormányokról.

1. 1990-az első szabadon választott kormány, az MDF a KDNP-vel és a Független kisgazdapárttal. Antall József volt az első miniszterelnök egészen 1993 december 12-én bekövetkezett haláláig. A helyét akkor Boross Péter vette át.

Elsődleges feladat a pártállami rendszer lebontása és a piacgazdaságra való átállás volt. Nehézség volt az örökölt magas államadósság, a KGSt piac összeomlás.

Az életszínvonal jelentősen romlott a kommunizmus teljes foglalkoztatottságát felváltotta a magas munkanélküliség. Sok család gazdasági helyzete bizonytalanná vált, a társadalmi feszültség eredménye volt a híres 1990-es taxisblokád.

Ebben az időszakban indult el a nagy privatizációs folyamat.

2. A Horn-kormány (1994. július 15-én) lépett hivatalba, miután a kommunista utódpárt MSZP abszolút többséget szerzett a választásokon, de a stabil kormányzás érdekében koalícióra lépett az SZDSZ-szel. Horn Gyula a teljes 4 éves ciklust kitöltötte, utódja az 1998-as választások után Orbán Viktor lett.

Az új kormány súlyos költségvetési és fizetési mérleghiánnyal indult, az ország az államcsőd szélén táncolt.

Ebben az érában történtek meghatározó lépések az európai integráció érdekében. Ekkor zárták le a NATO csatlakozási tárgyalásokat és indultak érdemi tárgyalások az Európa Unióval.

Ebben a ciklusban, egészen pontosan 1995 márciusában vezették be a sokak által vitatott Bokros-csomagot. 28 százalék infláció, zuhanó reálbér a lakosság életszínvonala jelentősen visszaesett. Sok kritikus szerint az egyébként is javuló nemzetközi környezetben, konjunktúrban a "népnyúzó" Bokros Lajos neve által jegyzett csomag nélkül is elkerülhető lett volna az államcsőd. A GDP arányos államadósság a kezdeti 90%-ról 60% közelébe csökkent.

Erre az időszakra tehető a stratégiai cégek küldre játszásának legintenzívebb szakasza. Ekkor került külföldi kézbe az energiaszektor jó része (áram, gázszolgáltatók), a MOL és az OTP jelentős része, vagy éppen a Matáv is értékesítésre került. Ezeket elsősorban az államadósság csökkentésére céljából.

3. Az első Orbán-kormány 1998. július 6-án lépett hivatalba, miután a Fidesz – Magyar Polgári Párt megnyerte a választásokat, és koalíciót kötött a Független Kisgazdapárttal (FKgP), valamint a Magyar Demokrata Fórummal (MDF). Orbán Viktor kitöltötte a teljes 4 éves ciklusát, utódja a 2002-es választások után Medgyessy Péter lett.
-Polgári-konzervatív koalíció: A kormány hangsúlyos ideológiai fordulatot hozott, magát „polgári kormányként” definiálta, és a keresztény-nemzeti értékek képviseletét helyezte a középpontba.

-Történelmi mérföldkő, hogy 1999. március 12-és hivatalosan is a NATO tagja lett és az Európai Unióval történő tárgyalások is az utolsó szakaszukba léptek.

-A gazdaságot a dinamikus növekedés jrellemezte: a GDP évente átlagosan 4-5%-kal növekedett, miközben az inflációt sikerült egyszámjegyűre (7% környékére) leszorítani.

-Bevezették a gyermektartási kedvezményeket az adórendszerben (családi adókedvezmény), visszaállították a Horn-kormány alatt megnyirbált alanyi jogú gyes-t és gyed-et, valamint elindították a rendkívül népszerű, államilag támogatott lakáshitel-programot.

-A reálbérek emelkedése: A ciklus második felében jelentős minimálbér-emelést hajtottak végre (2000-ben 22 500 Ft-ról 2002-re 50 000 Ft-ra), így a reálbérek és a lakossági fogyasztás hosszú idő után érezhetően és folyamatosan növekedni kezdtek.

Mivel a korábbi kormányok a nemzeti vagyon nagy részét már értékesítették, az Orbán-kormány szakított a korábbi privatizációs irányvonallal. Célul tűzték ki az állami vagyon megtartását és megerősítését.

Elindították a Széchenyi Tervet, amely hazai költségvetési forrásokból támogatta a kis- és középvállalkozásokat, a turizmust és az infrastruktúrát. Az állam kiemelt szerepet vállalt az autópálya-építésekben (Nemzeti Autópálya Rt.) és olyan presztízsberuházásokban, mint az új Nemzeti Színház vagy a Budapest Sportaréna felépítése.

A fegyelmezett költségvetésnek és a magas gazdasági növekedésnek köszönhetően a Horn-kormánytól átvett 60%-os szintet tovább sikerült faragni, 55% környékére.

Egy rendkívül sikeres 4 év ellenére a baloldal "Lop-stop kampánya és a hatalmas ígéreteknek (milyen ismerős) köszönhetően kiélezett választáson végül kormányváltásra került sor.

4. A Medgyessy-kormány 2002. május 27-én lépett hivatalba, miután az MSZP és az SZDSZ koalíciója minimális többséggel megnyerte a választásokat. Medgyessy Péter nem tudta kitölteni a teljes 4 éves ciklust: egy koalíciós válság miatt 2004 augusztusában lemondásra kényszerült, utódja pedig Gyurcsány Ferenc lett.

Az MSZP és az SZDSZ ismét szövetségre lépett, és ígéretet tettek az Orbán-kormány alatti társadalmi megosztottság és centralizáció felszámolására.

-Jóléti rendszerváltás: A kormány politikájának középpontjában a „jóléti rendszerváltás” programja állt, amely azonnali, drasztikus életszínvonal-javítást ígért a lakosságnak az állami szektoron keresztül.

Történelmi mérföldkő: 2004 május 1-én Magyarország hivatalosan az Európai Unió tagja lett.

A kormány a hivatalba lépése után azonnal végrehajtotta az első, majd a második „Száznapos Program” nevű osztogatást. Ennek keretében a közalkalmazottak és köztisztviselők (tanárok, orvosok stb.) fizetését átlagosan 50%-kal megemelték, bevezették a 13. havi nyugdíjat, és emelték a családi pótlékot is.

Fogyasztási bumm: A lakosság reáljövedelme és életszínvonala hirtelen, soha nem látott mértékben megugrott. A belső fogyasztás és az ingatlanpiac virágzott.

A fenntarthatatlanság ára: Mivel a hatalmas bérfejlesztéseket nem a gazdaság termelékenységének javulása, hanem állami hitelek finanszírozták, a költségvetési hiány már 2002 végére a GDP közel 9%-ára szökött fel, elindítva az országot az eladósodás útján.

Az Orbán-kormány fékjei után a Medgyessy-kormány ismét nyitott a privatizáció felé, hogy tömködje a költségvetésen ütött lyukakat. Értékesítették a Postabankot (az Erste Bank vette meg), és előkészítették az FHB Bank magánosítását.

Előtérbe kerültek az úgynevezett PPP-konstrukciók (köz- és magánszféra partnersége), különösen az autópálya-építéseknél (pl. M5, M6), ahol a magántőke építette az utat, az állam pedig évtizedekig tartó rendelkezésre állási díjat vállalt, ami rejtett adósságként terhelte a jövőt, ezeket a mai napig nyögi az ország.

Az Orbán kormánytól 55%-on átvett államadósság megállíthatatlanul növekedni kezdett és megközelítette a maastrichti kritériumban megszabott 60%-ot és a költségvetési egyensúly is felborult.

2004 nyarára a gazdasági problémák (növekvő hiány, bizonytalanság) és a sikertelen EP-választások miatt megrendült a bizalom a miniszterelnökben. Amikor Medgyessy megpróbálta leváltani az SZDSZ-es Csillag István gazdasági minisztert, a koalíciós partner megvonta tőle a bizalmat.

Utódlás: Az MSZP megpuccsolta saját miniszterelnökét, aki 2004. augusztus 19-én bejelentette lemondását. Helyét Gyurcsány Ferenc vette át, akit a parlament 2004. szeptember 29-én választott meg miniszterelnöknek.

5. Az első Gyurcsány-kormány 2004. szeptember 29-én lépett hivatalba, miután a parlament Medgyessy Péter lemondását követően bizalmat szavazott a korábbi gyermek-, ifjúsági és sportminiszternek. Gyurcsány Ferenc kitöltötte ezt a csonka ciklust, majd az MSZP-SZDSZ koalíció megnyerte a 2006-os választásokat is, így az utódja saját maga, azaz a második Gyurcsány-kormány lett.

Gyurcsány Ferenc szakított Medgyessy hagyományos stílusával; egy fiatalos, reformorientált, nyugatias és határozott kormányzást ígért.

.Látszólagos jólét, eltitkolt problémák: A Medgyessy-kormány által beindított fogyasztási bumm és a reálbérek emelkedése kezdetben folytatódott, a lakosság életszínvonala magasnak tűnt.

A devizahitelezés felpörgetése: Mivel az Orbán-kormány alatti államilag támogatott forinthitelek feltételeit szigorították, a bankok tömegesen kezdték el értékesíteni a svájci frank és euró alapú devizahiteleket, ami a lakosság körében óriási (de rendkívül kockázatos) ingatlan- és autóvásárlási hullámot indított el.

Ikerdeficit és instabilitás: A gazdaság hátországában súlyos egyensúlytalanság alakult ki. A költségvetési hiány és a külkereskedelmi mérleg hiánya (az ikerdeficit) fenntarthatatlan szintre emelkedett, Magyarország lett a régió legstabilatlanabb gazdasága.

A költségvetési lyukak tömésére a kormány jelentős privatizációs ügyleteket bonyolított le. Ekkor adták el a Budapest Airport (Ferihegyi repülőtér) üzemeltetési jogát egy brit konzorciumnak, valamint értékesítettétek az Antenna Hungária műsorszóró vállalatot is.

Autópályák PPP-konstrukcióban: Tovább folytatódott az autópálya-hálózat (főleg az M6-os és M5-ös új szakaszai) magántőke bevonásával történő kiépítése, ami papíron nem növelte a pillanatnyi államadósságot, de súlyos jövőbeni fizetési kötelezettséget jelentett az államnak.

A csonka ciklus végére az államadósság átlépte a 65%-ot, a hiány a 9%.

Az MSZP-SZDSZ koalíció a kedvezőnek hazudott gazdasági adatokkal megnyerte a 2006. áprilisi választásokat (a rendszerváltás óta először duplázott kormány).

Utódlás: 2006. június 9-én megalakult a második Gyurcsány-kormány, amely azonnal kénytelen volt bejelenteni egy drasztikus megszorító csomagot (Új Egyensúly Program), majd ősszel kiszivárgott az őszödi beszéd, ami a rendszerváltás utáni legnagyobb politikai válságba sodorta az országot.

6. A második Gyurcsány-kormány 2006. június 9-én lépett hivatalba, miután a koalíció megnyerte a választásokat. Gyurcsány Ferenc ezt a ciklust sem töltötte ki teljesen: a politikai válság és a 2008-as gazdasági világválság miatt 2009 tavaszán lemondott, utódja Bajnai Gordon lett.

A választások után a kormány kénytelen volt elismerni a költségvetés katasztrofális helyzetét. Azonnal bevezették az Új Egyensúly Programot (gázáremelés, adóemelések, vizitdíj és kórházi napidíj terve).

Morális és politikai válság: 2006 szeptemberében kiszivárgott az őszödi beszéd, amelyben a miniszterelnök elismerte, hogy „hazudtak reggel, éjjel meg este” a gazdaság állapotáról. Ez erőszakos utcai tüntetésekhez, a tévészékház ostromához és tartós politikai instabilitáshoz vezetett.

A koalíció felbomlása: A reformok kudarca és a 2008-as (a vizitdíj eltörléséről szóló) „szociális népszavazás” után az SZDSZ 2008 tavaszán kilépett a koalícióból, így a kormány kisebbségben, külső támogatásra utalva folytatta.

Életszínvonal-zuhanás: Az adóemelések, a támogatások megnyirbálása és az infláció növekedése miatt a lakosság reáljövedelme folyamatosan csökkent.

A devizahiteles tragédia kezdete: A 2008 őszén kirobbanó globális gazdasági válság hatására a forint árfolyama összeomlott. A svájci frank alapú hitelek törlesztőrészletei drasztikusan megugrottak, ami családok százezreit sodorta adósságcsapdába.

IMF-mentőöv: 2008 végére Magyarország az államcsőd szélére került. A piacok nem finanszírozták tovább az országot, így a kormány kénytelen volt egy 20 milliárd eurós sürgősségi hitelcsomagot kérni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól.

Kiárusítás a hiány csökkentésére: A kormány továbbra is a privatizációval próbálta foltozni a költségvetést. Ekkor adták el a MÁV Cargo-t az osztrák államvasútnak, és értékesítették az állam megmaradt MOL-részvényeit is a külföldi (később orosz kézbe kerülő) Szurgutnyeftegasznak, ami komoly nemzetbiztonsági vitákat szült.

A reformok kudarca: A kormány által tervezett egészségügyi reformok (több-biztosítós modell) és a felsőoktatási tandíj a hatalmas társadalmi és ellenzéki ellenállás miatt teljesen elbuktak.

Államadósság a ciklus végén

Elszabaduló adósságráta: A korábbi évek fegyelmezetlensége és az IMF-hitel felvétele miatt az államadósság növekedése drámai fordulatot vett.

A mutató alakulása: Gyurcsány Ferenc távozásakor, 2009 tavaszára a GDP-arányos bruttó államadósság megközelítette a 78%-ot, teljesen kitörölve az ezredforduló környéki adósságcsökkenést.

Gyurcsány Ferenc lemondása és utódja

A politikai végjáték: 2009 márciusában, látva a teljes politikai elszigeteltségét és a gazdasági mélyrepülést, Gyurcsány Ferenc az MSZP kongresszusán bejelentette, hogy kezdeményezi a leváltását egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal.

Utódlás: 2009. április 14-én a parlament Bajnai Gordont választotta meg miniszterelnöknek, aki egy tisztán szakértői válságkezelő kormány élén kapott megbízatást az 2010-es választásokig.

7. A Bajnai-kormány 2009. április 14-én lépett hivatalba, miután a parlament elfogadta a Gyurcsány Ferenc elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt. Bajnai Gordon egyértelműen egyéves, átmeneti időszakra vállalta a feladatot, így a 2010-es választások után átadta a helyét a második Orbán-kormánynak.

A kormány fő jellemzői

Szakértői válságkezelés: A kabinet politikai támogatottság nélküli, úgynevezett „fél-szakértői” kormányként alakult meg az MSZP és az SZDSZ külső parlamenti támogatásával. Drasztikus megszorításokkal próbálták orvosolni a problémát.

Drasztikus lakossági megszorítások: A költségvetési hiány lefaragása érdekében azonnal visszavonták a 13. havi nyugdíjat, befagyasztották a közszféra béreit, csökkentették a gyes és gyed időtartamát, valamint megszüntették a lakástámogatási rendszert.

Adóátrendezés: Az áfa általános kulcsát 20%-ról 25%-ra emelték, miközben bevezették az ingatlanadót (amit később az Alkotmánybíróság eltörölt).

Mélyülő recesszió és munkanélküliség: A globális válság és a belső kereslet drasztikus visszafogása miatt a GDP 2009-ben közel 7%-kal zuhant be, a munkanélküliségi ráta pedig 11% fölé ugrott, ami a lakosság életszínvonalának súlyos romlását okozta. Az államadósság 80%-os történelmi csúcsra emelkedett.

A gazdasági és politikai válság nyomán a 2010. áprilisi parlamenti választásokon a Fidesz–KDNP szövetség történelmi, kétharmados győzelmet aratott. 2010. május 29-én Orbán Viktor alakíthatott újra kormányt, amivel egy teljesen új korszak vette kezdetét

A második Orbán-kormány 2010. május 29-én lépett hivatalba, miután a Fidesz–KDNP pártszövetség példátlan, kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Orbán Viktor kitöltötte a teljes 4 éves ciklusát, majd a 2014-es választási győzelem után az utódja saját maga, azaz a harmadik Orbán-kormány lett.

forradalom és centralizáció: A kormányzat „fülkeforradalomként” értékelte a győzelmet, és a kétharmados többséggel élve teljesen átírta a jogrendszert. Ekkor fogadták el Magyarország új alkotmányát, az Alaptörvényt, valamint átalakították a választási rendszert és a közigazgatást.

Unortodox gazdaságpolitika: Szakítottak a hagyományos, IMF-típusú megszorításokkal. Ehelyett a multikra és a bankokra kivetett különadókkal, valamint a hazai tulajdonú vállalkozói réteg erősítésével próbálták egyensúlyba hozni a költségvetést.

Ez a ciklus elsősorban a reformokról és az előző kormányok utáni romeltakarításról szólt.

Szakítottak a hagyományos, IMF-típusú megszorításokkal. Ehelyett a multikra és a bankokra kivetett különadókkal, valamint a hazai tulajdonú vállalkozói réteg erősítésével próbálták egyensúlyba hozni a költségvetést.

Konfrontatív külpolitika: Rendszeressé váltak a politikai viták az Európai Unióval és a nemzetközi szervezetekkel a jogállamisági reformok és a különadók miatt. Ekkor hirdették meg a „Keleti Nyitás” politikáját is.

Eltörölték a sávos adózást, és bevezették a 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadót (SZJA), amely a magasabb keresetűeknek és a nagycsaládosoknak (a kiterjesztett családi adókedvezmény révén) jelentős jövedelemnövekedést hozott, miközben az alacsony keresetűek adóterhei nőttek.

A munkaalapú társadalom és közmunka: Radikálisan átalakították a segélyezési rendszert. A munkanélküli segély időtartamát 3 hónapra csökkentették, és tömegessé tették a közfoglalkoztatási programot (közmunka), ami segített leszorítani a munkanélküliségi rátát.

A devizahitelesek mentése és rezsicsökkentés: A svájci frank alapú hitelek csapdájából a végtörlesztési programmal (rögzített árfolyamú visszafizetés) és a bankok elszámoltatásával igyekeztek kimenteni a lakosságot. 2013-ban elindították a rezsicsökkentést, ami hatóságilag mérsékelte a gáz, az áram és a távhő árát, közvetlenül javítva a családok mindennapi életszínvonalát.

Privatizáció helyett államosítás (Re-privatizáció)

A magánnyugdíjpénztárak államosítása: A ciklus legmeghatározóbb gazdasági lépéseként a kormány mintegy 3000 milliárd forintnyi magánnyugpénztári vagyont terelt vissza az állami rendszerbe. Ebből a pénzből csökkentették az államadósságot és finanszírozták a költségvetési hiányt.

Vagyonvisszaszerzés: Stratégiai cél lett a nemzeti vagyon növelése. Az állam visszavásárolta a korábban eladott MOL részvénypakettet az orosz Szurgutnyeftegaztól, állami kézbe vette a Főgáz (elindítva a nemzeti közműcéget), és megkezdte a bankrendszer hazai tulajdonrészének növelését (pl. az MKB és a Budapest Bank megvásárlásával).

Államadósság a ciklus végén

A növekedés megállítása: A magánnyugpénztári vagyon beolvasztása és az IMF-hitel utolsó részleteinek idő előtti visszafizetése után a kormány szigorú kontroll alatt tartotta a hiányt.

A mutató alakulása: A Bajnai-kormánytól átvett 80%-os történelmi csúcsról a GDP-arányos bruttó államadósságot sikerült mérsékelten lefelé nyomni, így a ciklus végére, 2014-re a mutató 76,7%-ra csökkent.

A ciklus vége és az utódlás

Újabb kétharmad: Az elért gazdasági stabilizáció, a rezsicsökkentés népszerűsége és a megosztott ellenzék miatt a Fidesz–KDNP a 2014. áprilisi választásokon ismét kétharmados többséget szerzett.

Utódlás: 2014. június 6-án megalakult a harmadik Orbán-kormány, amely a megkezdett gazdasági és politikai irányvonalat vitte tovább.

9. A harmadik Orbán-kormány 2014. június 6-án lépett hivatalba, miután a Fidesz–KDNP pártszövetség az új választási rendszerben is megőrizte kétharmados parlamenti többségét. Orbán Viktor kitöltötte a teljes 4 éves ciklusát, majd a 2018-as választási győzelme után az utódja saját maga, vagyis a negyedik Orbán-kormány lett.

A kormány fő jellemzői

A migrációs válság és a szuverenitási politika: A kormányzati ciklust és a közbeszédet alapjaiban határozta meg a 2015-ben kirobbant európai migrációs válság. Magyarország déli határán kerítés épült, és a kormány politikájának középpontjába a Brüsszellel szembeni nemzeti szuverenitás védelme került.

Gazdasági konszolidáció: Az előző ciklus „unortodox” csatái után egy kiszámíthatóbb, a gazdasági növekedésre és a hazai tőkésosztály (nemzeti burzsoázia) megerősítésére fókuszáló időszak következett.

Életszínvonal és a családtámogatási bumm

A CSOK bevezetése: 2015 végén elindult a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), amely vissza nem térítendő állami támogatással és kedvezményes hitellel segítette a gyermekes vagy gyermeket vállaló családok lakáshoz jutását, ami hatalmas fellendülést hozott az építőiparban és az ingatlanpiacon.

6 éves bérmegállapodás: 2016-ban a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek történelmi jelentőségű megállapodást kötöttek. Ennek keretében a minimálbér és a garantált bérminimum drasztikusan emelkedett, cserébe az állam folyamatosan csökkentette a vállalatokat terhelő szociális hozzájárulási adót.

Fogyasztási és reálbér-robbanás: Az alacsony (1-2% körüli) infláció mellett a reálbérek évente közel 10%-kal nőttek. A munkanélküliség 4% alá esett, így Magyarországon gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság, ami az életszínvonal általános és érezhető javulását hozta.

Privatizáció helyett állami és hazai térnyerés

Földet a gazdáknak program: Az állam értékesítette a tulajdonában lévő termőföldek jelentős részét a hazai gazdáknak, ami az egyik legnagyobb volumenű vagyonértékesítés volt a rendszerváltás óta, bár sok ellenzéki bírálat érte a lebonyolítás módját.

Stratégiai ágazatok hazai kézben: Folytatódott a bankrendszer és az energiaszektor „magyarosítása”. A hazai tulajdon részaránya a bankszektorban mérlegfőösszeg alapján átlépte az 50%-ot. Ekkor indult el a nagy hazai energetikai holding, az MVM terjeszkedése is.

Nagyberuházások: Előkészítették a Paks II. atomerőmű-beruházást és a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítását, amelyek finanszírozása és kivitelezése orosz, illetve kínai állami hitelek bevonásával indult meg.

Államadósság a ciklus végén

Stabilan csökkenő trend: A dinamikus (évi 4% feletti) GDP-növekedésnek és a fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően az adósságráta folyamatosan olvadt.

A mutató alakulása: A 2014-es 76,7%-os szintről a ciklus végére, 2018-ra a GDP-arányos bruttó államadósság 69,1%-ra csökkent, sikeresen letörve a 70%-os lélektani határ alá.

A ciklus vége és az utódlás

Harmadik kétharmad: A sikeres gazdasági mutatók, a családtámogatások és a migrációs témára épített határozott kampány meghozta az eredményét: a Fidesz–KDNP a 2018. áprilisi választásokon ismét kétharmados többséget szerzett.

Utódlás: 2018. május 18-án megalakult a negyedik Orbán-kormány, amely már a koronavírus-világjárvány és az azt követő gazdasági kihívások kezelésével nézett szembe.

A negyedik Orbán-kormány 2018. május 18-án lépett hivatalba, miután a Fidesz–KDNP pártszövetség harmadszor is kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktor ezt a 4 éves ciklust is kitöltötte, utódja a 2022-es választások után saját maga, vagyis az ötödik Orbán-kormány lett.

A kormány fő jellemzői

Válságkezelő kormányzás: A ciklus első felének stabil gazdasági növekedését 2020 tavaszától teljesen felülírta a koronavírus-világjárvány (COVID-19), amely egészségügyi, társadalmi és gazdasági vészhelyzetet teremtett.

Különleges jogrend: A járvány miatt a kormány bevezette a veszélyhelyzetet, ami lehetővé tette a rendeleti kormányzást, jelentősen felgyorsítva a döntéshozatalt, de felerősítve a hazai és nemzetközi politikai vitákat is.

Geopolitikai feszültségek: A ciklus legvégén, 2022 februárjában kirobbant az orosz-ukrán háború, ami azonnali humanitárius és energiapiaci válság elé állította a kormányt, amely a „kimaradás” és a „béke” jelszavaival kampányolt.

Életszínvonal és a választási jóléti intézkedések

Családvédelmi Akcióterv: 2019-ben elindult a Babaváró támogatás (szabad felhasználású, kamatmentes hitel, amely gyermekek születésével támogatássá alakul), a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, valamint a négygyermekes anyák életre szóló SZJA-mentessége.

Járványügyi gazdaságvédelem: A Covid alatt bevezették a hitelmoratóriumot, amely megvédte a lakosságot és a cégeket a törlesztőrészletek fizetésétől, valamint bértámogatásokkal igyekeztek megőrizni a munkahelyeket. A munkanélküliséget sikerült alacsonyan tartani.

Történelmi pénzosztás a választás előtt: 2022 elején a kormány hatalmas összegeket juttatott a lakosságnak: teljes mértékben visszatérítették a gyermeket nevelők 2021-es SZJA-ját (az átlagbér szintjéig), visszaépítették a teljes 13. havi nyugdíjat, és bevezették a 25 év alattiak teljes SZJA-mentességét. Ez rövid távon óriási életszínvonal-ugrást hozott, de megalapozta a későbbi magas inflációt.

Államadósság a ciklus végén

A trend megfordulása: A Covid-válság miatti gazdasági leállás, a védekezés költségei (orvosi eszközök, vakcinák beszerzése) és a 2022-es választási jóléti költekezés miatt a költségvetési hiány elszállt.

A mutató alakulása: A 2018-as 69,1%-os szintről az államadósság hirtelen megugrott, és a ciklus végére, 2022-re a GDP-arányos bruttó államadósság 73,9%-ra emelkedett, megtörve a korábbi évek csökkenő tendenciáját.

A ciklus vége és az utódlás

Negyedik kétharmad: A masszív pénzügyi transzferek (SZJA-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) és a háborús helyzetre épített biztonságpolitikai kampány hatására a Fidesz–KDNP a 2022. áprilisi választásokon az addigi legnagyobb, újabb kétharmados győzelmét aratta.

Utódlás: 2022. május 24-én megalakult az ötödik Orbán-kormány, amelynek azonnal a megugró inflációval, az energiaválsággal és a befagyasztott uniós források problémájával kellett szembenéznie.

10. Az ötödik Orbán-kormány 2022. május 24-én lépett hivatalba, miután a Fidesz–KDNP pártszövetség rekordmagas szavazatszámmal szerezte meg a negyedik kétharmados többségét. Orbán Viktor jelenleg is hivatalban van, a kabinet megbízatása a következő parlamenti választásokig tart.

A háború miatti nehéz globális és gazdasági viszonyok és az EU nyomása miatt nehéz ciklus elé nézett a kormány.

A jelentősen megugró infláció miatt Árstopok és kamatstop léptek életbe: A kormány hatóságilag rögzítette az alapvető élelmiszerek (pl. étolaj, csirkemell, cukor) és az üzemanyagok árát, valamint bevezette a lakossági kamatstopot. Az árstopokat később fokozatosan kivezette, és kötelező akciózással, valamint online árfigyelő rendszerrel helyettesítette.

A rezsicsökkentés részleges kivezetése: 2022 augusztusától a kormány kénytelen volt megváltoztatni a rezsicsökkentést: az átlagfogyasztás felett piaci (lakossági piaci) árat kellett fizetni az áramért és a gázért, ami sok háztartásnak jelentős többletköltséget okozott.

Családtámogatások átalakítása: A magas infláció és a költségvetési szigor miatt a kormány átalakította a támogatásokat: a Városi CSOK megszűnt, helyette bevezették a szigorúbb CSOK Pluszt, miközben megemelték a Falusi CSOK és a Babaváró hitel összegeit, de utóbbinál 30 évre csökkentették az anyák korhatárát.

A Vodafone megvásárlása: A kormányzati ciklus legnagyobb üzleteként az állam (az I Corvinus Zrt.-n keresztül) a kormányközeli 4iG Nyrt.-vel közösen, mintegy 660 milliárd forintért megvásárolta a Vodafone Magyarországot, ezzel az állam stratégiai pozíciót szerzett a távközlési szektorban.

A Budapest Airport visszaszerzése: Hosszas tárgyalások után az állam francia szakmai partner bevonásával visszavásárolta a ferihegyi repülőteret üzemeltető céget, ami a nemzeti vagyon gyarapításának kiemelt szimbólumává vált.

Magasan ragadt adósságráta: A gazdaság stagnálása, az uniós pénzek elmaradása, a magas kamatkörnyezet és a nagy állami felvásárlások miatt a költségvetési hiányt nem sikerült a tervezett szintre leszorítani.

A mutató alakulása: A GDP-arányos bruttó államadósság nem tudott visszatérni a Covid előtti szintre, és tartósan a 73-74% közötti sávban mozog, ami miatt a kormány folyamatos beruházás-halasztásokra és extraprofit-adók fenntartására kényszerül.

Végül a nehézségek, a külföldi beavatkozás, uniós pénzek befagyasztása, az Ukrajna felől elzárt olaj, a közel keleti válság, a kíméletlen online kampány, Zsolti bácsizás, a 2002-eshez hasonló Lop-stop kampány, és a Tisza párt végtelen ígéret cunamija 2026 április 12-én történelmi vereséget hozott és visszatérést a 2010 előtti világhoz. Az ígéretek betartása sok sebből vérzik és inkább a hosszú jellemzi a kormányzatot, mintsem a gazdasági, jóléti munka. Itt tartunk ma.