A Tisza-frakció Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek. Bár Baka komoly nemzetközi jogi és bírói múlttal rendelkezik, személye korántsem tekinthető politikailag semleges vagy konszenzusos választásnak.

A legnagyobb kérdőjel az 1956-os tatai sortűzhöz kapcsolódó Korbely-ügy. Korbely Jánost a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekmény miatt öt év szabadságvesztésre ítélte. A tatai sortűzben három ember meghalt és többen megsebesültek.

Korbely Strasbourgba vitte az ügyet, ahol az Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban 11–6 arányban neki kedvező döntést hozott. Baka András az ítéletet támogató többség tagja volt, amit később maga is nyíltan vállalt: úgy fogalmazott, hogy szerinte a nemzetközi jognak megfelelő döntés született, és szavazatával ő is ezt támogatta.

Baka ráadásul személyesen is komoly konfliktusba került a Fidesz–KDNP-vel. Legfelsőbb bírósági elnöki mandátuma az igazságügyi rendszer átalakításakor idő előtt megszűnt, ami miatt Strasbourgban beperelte a magyar államot, és pert is nyert.

Azóta többször nyilvánosan bírálta az Orbán-kormányt és a magyar jogállamiság helyzetét, 2025-ben pedig a Magyar Bírói Egyesület demonstrációján is felszólalt.

Vagyis a Tisza egy olyan személyt jelöl a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöki posztra, akinek múltjához egy súlyos 1956-os sortűzperben hozott, máig vitatott strasbourgi döntés támogatása kötődik, aki pert nyert a Fidesz-kormánnyal szemben, majd az elmúlt években többször nyilvánosan bírálta is azt.

Baka szakmai felkészültségét nehéz vitatni, de éppen ezért a valódi politikai kérdés most az: alkalmas lehet-e a nemzet egységének megtestesítésére egy ennyire konfliktusos politikai és közéleti múlttal rendelkező jelölt?