Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszünteti köztársasági elnöki megbízatását. Az államfő videóüzenetben jelentette be döntését, hangsúlyozva: a hatályos Alaptörvény alapján nem volt alkotmányos lehetősége fellépni az Országgyűlés által törvényes eljárásban elfogadott módosítással szemben.

Sulyok Tamás döntése egyszerre jogi és politikai üzenet. Az államfő nem azért írta alá az Alaptörvény módosítását, mert egyetértett annak tartalmával, hanem azért, mert saját értelmezése szerint a hatályos alkotmányos szabályok nem adtak számára olyan eszközt, amellyel megakadályozhatta volna a kihirdetését.

A videóüzenetének legfontosabb része valójában nem maga az aláírás, hanem az indokolás. Sulyok világossá tette, hogy álláspontja szerint az alkotmánymódosítás sérti a jogállam, a demokrácia és a hatalommegosztás alapelveit, ugyanakkor alkotmányos kötelezettségének eleget kellett tennie.

Kiemelte, hogy ha az erőpolitika kiiktatja a jog korlátait, annak beláthatatlan következményei lehetnek az országra nézve, és a mostani helyzet alkotmányos értelemben példátlan a rendszerváltás óta eltelt 36 évben. A döntésért a kizárólagos felelősséget az alkotmánymódosító parlamenti többségre hárította, ezzel politikai és történelmi értelemben is egyértelműen elhatárolódott a módosítástól.

Különösen erős kijelentése volt, hogy megítélése szerint ezzel megszűnt az 1956 örökségére épülő, a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam.

Ennél is tovább ment, amikor azt mondta: nemcsak az ő megbízatása ér véget, hanem a köztársasági elnöki intézmény rendszerváltás óta fennálló legitimitása is sérül. Értelmezése szerint a következő államfő már egy alkotmányos értékeket sértő eljárás nyomán foglalja el hivatalát, miközben maga a köztársasági elnöki intézmény is elveszítheti fék- és ellensúly szerepét, és a végrehajtó hatalomnak kiszolgáltatottabbá válhat.

Az Alaptörvény módosítása tehát hatályba lép, ugyanakkor az elmúlt napok közjogi vitái és az államfő rendkívül éles hangvételű nyilatkozata várhatóan hosszú időre meghatározzák majd a magyar alkotmányosságról, a köztársasági elnöki intézmény szerepéről és a jogállamiságról szóló politikai és szakmai vitákat.