A parlament várhatóan ma elfogadja a Lex Orbánt, vagyis az Alaptörvény 16. módosítását, amely 1990-ig visszamenőleg legfeljebb nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki mandátum időtartamát.

A javaslat komoly jogászi és politikai kritikák kereszttüzébe került, hiszen egyértelműen személyre szabott szabályozásról van szó: Magyarországon kizárólag Orbán Viktort érintené, emellett visszamenőleges hatályú is, mivel egy új korlátozást vezetne be 1990-ig visszamenően. Márpedig egy jogállamban éppen ez a két alapelv a legfontosabb: tilos a személyre szabott és a visszamenőleges törvényalkotás.

A jobboldali szimpátiával aligha vádolható Lattmann Tamás nemzetközi jogász közösségi oldalán rendkívül éles kritikát fogalmazott meg a szöveggel kapcsolatban. „Rövid leszek: ez a szövegezés SZ*R” – kezdte bejegyzését, majd azonnal három olyan gyakorlati kérdést vetett fel, amelyekre a javaslat nem ad választ: „Mi van, ha a köztársasági elnök olyat jelöl, akinek már megvan a nyolc éve? Mi van, ha az Országgyűlés egy konstruktív bizalmatlansági indítvány keretében olyat jelöl, akinek már megvan a nyolc éve? Mi van, ha a hivatalban lévő miniszterelnök tölti ki a nyolc évet?”

Az Alaptörvény módosítására Pokol Béla egykori alkotmánybíró is reagált. Szerinte a szöveg alapján teljesen egyértelmű, hogy a cél Orbán Viktor politikai ellehetetlenítése. Ugyanakkor felvázolt egy olyan forgatókönyvet is, amely szerint egy esetleges újabb kétharmados Fidesz-többség esetén a korlátozás könnyedén eltörölhető lenne, akár államfői közreműködés nélkül is.