️Amiről eddig nem beszélhettem: pénteken és szombaton az ESN frakció és az AfD közös szervezésében egy családvédelmi konferenciát tartottunk Drezdában.

️ És miért volt ez titok? Azért, mert az AfD politikusai folyamatos fizikai atrocitásoknak vannak kitéve Németországban. A rendezvényeiket Antifa hordák zavarják meg, az utcán szélsőliberális agymosottak és genderpropagandista radikálisok támadnak rájuk, megcáfolva a liberalizmus lényegi jelentését. (A liberálisok azt hangoztatják némileg leegyszerűsítve, hogy mindent szabad, amíg más szabadsága nem sérül. Ezek viszont szabadon hallgattatnak el mindenkit, aki nem úgy gondolkodik, ahogy ők. Mitől gondolják magukat liberálisnak?) A veszély annyira konkrét, hogy éppen a konferencia előtti napokban gyújtottak fel az Antifák egy kastélyszállót azért, mert a tulajdonosa szerintük kapcsolatban állt az AfD-vel. A hír olvastán el is gondolkodtam azon, mi lesz, ha ránk gyújtják a szállodát vagy a konferenciának helyet adó kastélyt. Nagyon nem biztonságos ma Németországban konzervatív és patrióta értékeket képviselni, ráadásul Ilaria Salis bevédése az EP-ben fel is hatalmazta, sőt bátorította őket terrorista „aktivizmusuk” folytatására.

A német kollégák nagyon komolyan vették meghívott vendégeik biztonságát, ezért már a megérkezésünk pillanatában kérték, hogy semmi információt ne osszunk meg az eseményről vasárnap délutánig, sőt képeket se posztoljunk arról, hol vagyunk. Ezért volt hát a nagy titkolózás. A konferenciára nemcsak német politikusok és frakciótársak érkeztek, de voltak meghívottak Hollandiából, Bulgáriából, Csehországból, sőt még Angliából is. Ezúttal nem én voltam az egyetlen magyar a társaságban, hiszen Dúró Dóra is tartott egy igen színvonalas előadást.

Soha korábban nem jártam Drezdában, ezért úgy szerveztem az utamat, hogy néhány órával korábban érkezzek és legyen lehetőségem megnézni Európa egyik leghíresebb képtárát. Igazi csoda volt! Raffaello, Tiziano, Rubens, Rembrandt, El Greco és több tucat reneszánsz és barokk mester lélegzetelállító festményei előtt nem egyszer törölgettem a könnyeimet a meghatottságtól.

Szívszorító volt a belváros látványa is - bár kicsit másképp. A képtárnak helyet adó Zwinger palotát ámulatba ejtő módon állították helyre, ahogy a belváros néhány más történelmi épületét is. Történészkét tudom, hogy a történelem soha nem az igazságról vagy az emberségről szól, de sokezer tonna bombát dobni és tűzvihart zúdítani egy ilyen komoly civilizációs örökséggel rendelkező városra, ahol ráadásul a helyieken kívül sok százezer menekült is tartózkodott éppen, felfoghatatlan. Kevesen tudják talán, de a budapesti gépészmérnök hallgatók többsége is itt tanult a bombázások idején, mivel a visszavonuló német haderők kitelepítették őket. Tudom, tudom. Hadiipar, közlekedési csomópont, laktanya és sok egyéb katonai célpont is volt a város körül, de az, ami ott történt indokolhatatlan.

Szállodánk és a konferenciának helyet adó kastély az Elba túlpartján volt, gyönyörű környezetben. Ezek a kastélyok átvészelték a bombázásokat. (Igazi kárt a kommunisták tették bennük, de már kiheverték a megrázkódtatást.) A két napos eseményről összefoglalóként megosztok néhány saját fotót, de majd később a hivatalos ESN fotókból is szemezgetek. (Az Antifáknak üzenem: már kár az erőfeszítésért! Mindenki hazaért biztonságban, úgyhogy nem érdemes Drezdába zarándokolni!)