I S M É T !
HÁBORÚ Ukrajnában BOGÁR LÁSZLÓVAL és Boros Imrével a HírTV-n 2024. január 25-én, csütörtökön. (Adás hossza 39:51 perc)
A stúdióban BOGÁR LÁSZLÓ közgazdász és Boros Imre közgazdász volt a vendég. Az adásban szó volt többek között arról, hogy megbénul Németország, megkezdődött a vasutasok sztrájkja.
A TARTALOMBÓL:
Újabb szankciók bevezetésére készül az Európai Unió Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus második évfordulójának közeledtével – jelentette szerdán a Financial Times a megbeszéléseket ismerő személyekre hivatkozva. A lap szerint a 13. megszorító csomag új beutazási tilalmakat és vagyon-befagyasztásokat tartalmaz majd, amelyek olyan orosz vállalkozásokat és magánszemélyeket céloznak meg, akik állítólag kapcsolatban állnak Moszkva ukrajnai háborújával. Ugyanakkor valószínűleg tartalmazni fog egy régóta halogatott megállapodást is egy 50 milliárd eurós támogatási csomagról Kijev számára, egy további 5 milliárd eurós éves katonai támogatással együtt. A hírportálnak nyilatkozó források szerint a csomagban szerepelhet az a döntés is, hogy az Oroszország befagyasztott uniós vagyonából származó bevételeket félreteszik a kijevi kormánynak.
Hatnapos, rekordhosszú sztrájkba léptek a német mozdonyvezetők szerda hajnaltól hétfő kora estig, miután szakszervezetük elutasította a Deutsche Bahn állami vasútársaság legújabb bér- és munkaidő-ajánlatát. A DB Cargo teherszállító vasúti cég mozdonyvezetői már kedden este letették a munkát. A távolsági vonatközlekedés 80 százaléka kiesett szerdától, sok régióban is leállt a vonatközlekedés. A vasúttársaságnál 2015-ben tartották az eddigi leghosszabb, ötnapos sztrájkot. Az egyik német elemző intézet szakértője szerint a munkabeszüntetés akár egymilliárd euró kárt is okozhat, tekintettel arra, hogy a Vörös-tengeren kialakult helyzet más szállítási útvonalakat is megzavart. Ezenfelül a recesszióban lévő német gazdaság helyzetét tovább rontja a hatnapos sztrájk.
Miközben Franciaország négy szegletében és az Île-de-France régióban szaporodnak az útlezárások, a jobb munka- és életkörülményeket követelő gazdák bejelentették, hogy a főváros felé kívánnak indulni. Bár a két mezőgazdasági szakszervezet, a Parasztszövetség és a Vidéki Koordináció tárgyalt Gabriel Attal miniszterelnökkel, a találkozó után a tüntetők folytatták akciójukat, és továbbra is blokkolták az autópályákat Franciaország-szerte.
Lengyelországban gazdálkodók tömeges tiltakozást szerveztek az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek beáramlása ellen. "Ha szükséges, újra elindulunk, vagy akár Varsóba is eljutunk" – mondták a gazdák, akik nem értenek egyet az agrár-élelmiszeripari termékek Ukrajnából történő vámmentes behozatalának kiterjesztésével. Donald Tusk miniszterelnök sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy a kormány megtalálja azt a megoldást, "amely nem kelt lelkesedést Brüsszelben, de nem is sérti egyértelműen az európai jogot, és amely valószínűleg nehezen elfogadható lesz az ukránok számára". Hozzátette: számára fontos, hogy "a gazdák aggodalmának okai eltűnjenek, vagy legalábbis az abszolút minimumra csökkenjenek".
Mariusz Kamiński, akinek Andrzej Duda elnök kedden kegyelmet adott, a Republika tévécsatornán elárulta, hogy bebörtönzésének utolsó napján kényszertáplálást kapott.
Megtörheti a Giorgia Meloni vezette olasz kormánykoalíció egységét Ukrajna felfegyverzésének kérdése. A Matteo Salvini vezette Liga kormánypárt ugyanis kezdeményezte, hogy a jövőben Itália ne hadieszközökkel támogassa Kijevet, hanem a konfliktus diplomáciai lezárására tegyen erőfeszítéseket. Salvini a konfliktus kirobbanása óta fenntartásokkal kezeli a fegyverek szállítását a háborús térségbe, hangsúlyozva, hogy az rengeteg emberélet kioltásához, valamint a konfliktus elhúzódásához vezet. A legfrissebb sajtóhírek szerint a Liga visszatért eredeti álláspontjához, és a kormánykoalíciós partnerek között kialakuló feszültségek ellenére is vállalja békepárti nézetét.
Donald Trump győzelmét hozta New Hampshire államban a republikánus előválasztás, amelyen arról döntöttek, hogy az állam választói kit szeretnének republikánus elnökjelöltként látni a novemberi választáson. A szavazatok több mint 90 százalékának összesítése után Donald Trump volt elnök csaknem 55 százalékon állt, míg párton belüli kihívója, Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzó 43 százalékot ért el. Az eredmények tükrözik az előzetes várakozásokat, amelyek arról szóltak, hogy az északkeleti szövetségi államban Nikki Haley lemaradása jóval kisebb Donald Trumphoz képest, mint az országos átlag, illetve mint a január 15-én jelölőgyűlések formájában megtartott Iowa állambeli előválasztáson.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva nem felelős azért, hogy az amerikai–orosz kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedtek, és ragaszkodik ahhoz, hogy a kapcsolatok helyreállításának terhe kizárólag Washingtonra hárul.