Fontos politikai vita volt az akkumulátorgyárakról az Országgyűlésben. Kár, hogy a baloldali kezdeményezők jó része el sem jött, meg ott sem maradt.
️Pedig az emberek aggodalmait komolyan kell venni,…
„Önök megmentették az életemet, és most is megelőztek engem. Szerettem volna megkeresni önöket, és remélem, hogy ha Antakya újraépül, ott találkozunk…” ️
Megtalálták Szelmát️
Megrendítő videóchat keretében talált egymásra szerdán este a földrengés romjai alól hét órás munkával kimentett Szelma és az Alfa csapat. A HUNOR legénysége olykor szó szerint a két kezével kaparta ki a nőt a törmelékből. Szelma három napig feküdt egy résnyi helyen, sokszor nem tudta eldönteni, hogy a túlvilágon van-e, vagy a valóságban. Erről ő maga beszélt a megmentőinek. 🙏
A nőnek egy kérdése volt a fiúkhoz: megfordult-e a fejükben, hogy feladják, és nem fogják őt megmenteni
Egy percig sem, soha! - válaszolta neki Farkas Roland, alegységvezető.
Szelma arról beszélt, hogy felébredt a földrengés előtt pár perccel, és a csillár őrült himbálását figyelte. Mikor rájött, hogy már nem tud kimenekülni a második emeleti lakásából, az ágy mellé vetette magát, és védte a fejét, ennyit tehetett.
„A szó szoros értelmében azt hittem, meghaltam, és az egész város elpusztult. Nekem azt mondták, a Rönesans Rezidans 9-es erősségű földrengést is kibír. Ha mégis összeomlott, az számomra azt jelentette, hogy Antakya a földdel vált egyenlővé.”
„Egy idő után rájöttem, hogy mégsem haltam meg, kiabáltam, hogy hall-e engem valaki, és egy kővel a mellettem lévő fémet ütögettem.”
A beszélgetésbe Szelma fia is bekapcsolódott, aki elmondta, hogy a földrengés hírére azonnal elindult Isztambulból Antakyába, és megtalálta a magyarokat, akiknek a porba rajzolta le a szálloda alaprajzát, és azt, hogy szerinte hol van az édesanyja.
Mikor a szűk járatok egyikében, az épület belsejében Kormos Laci meghallotta, hogy a romok alól valaki kiabál, akkor a nő már három napja feküdt ott. Fázott, mínusz kilenc fok volt, rázta a hideg, fájt a lába, amelyre rázuhant egy bútor, tele volt a szája törmelékkel, de valahonnan mindig érkezett friss levegő, és néha hangokat is hallott. Ezekről nem tudta eldönteni, hogy hallucinál-e, vagy valóban hallja azokat.
Mikor végre a mentés eljutott addig, hogy a tolmáccsal is tudott beszélni (és ekkor még mindig hosszú órák voltak hátra!), akkor történt az a bizonyos félreértés, hogy a Szelma nevet Laci Szalmának értette, és a műveletirányításnál várakozó fiú, Szelma fia összeomlott, mert azt hitte, mégsem az anyját találták meg a kutató-mentők.
Mint kiderült, az alfák több oldalról is megpróbálták megközelíteni őt, végül valahogy áttörték a födémeket, és egy keskeny résen kiemelték a lábán súlyosan megsérült nőt. Mindeközben Szelma észlelte az utórengéseket, néha elaludt, és próbálta beazonosítani, hogy merről hallja a zajt.
A beszélgetés során többször is a könnyeivel küszködött. 🥲
„Önök megmentették az életemet, és most is megelőztek engem. Szerettem volna megkeresni önöket, és remélem, hogy ha Antakya újraépül, ott találkozunk…”️
A képeken a tegnapi nap megrendítő pillanatai láthatóak, kemény, de elgyöngült férfiak, és az a bizonyos Benjamin nevű cica, amelyik Szelmával együtt került elő a romok alól, és amelynek gazdái nem élték túl a földrengést.