Nincs hová bújni a hírek elől. Nincs hová bújni a világ elől. Nincs hová bújni önmagunk elől. Nincs hová bújni illúzióveszté­seink, kijózanodásaink elől. Csak egy nap, találomra: 43 ezer orosz katona esett el Ukrajnában. 17 ezer ukrán menekült egyetlen nap alatt. A brit hírszerzés szerint meggyengítették az oroszok pozícióit az ukránok támadásai a Dnyeper hídjai ellen. Az oroszok megsemmisítettek egy HIMARS rakétarendszert. Kína további hadgyakorlatokat hajt végre Tajvan partjainál. Együtt gyakorlatozik a kínai és a thaiföldi hadsereg. Medvegyev szerint Euró­pában is vannak atomerőművek, azokat is érheti „baleset”. Ha az ukránok tovább lövik a zaporizzsjai atomerőművet, Oroszország atomcsapást fog mérni Washingtonra és Londonra. Megszűnhet a diplomáciai kapcsolat Moszkva és Washington között. Csak egy nap, találomra…

De nincsen hová menni, menekülni. Talán megérett a világ a pusztulásra. De ez nem lehet az isteni terv része. Csak az emberi „tervek” folyománya. Kár, hogy a világ irányítói és hatalmasai soha nem mondanak igazat, soha nem őszinték. Vagy ha őszintén hiszik, amit mondanak, annál rosszabb. Mert akkor mindig istennek képzelik magukat.

Csak egy nap találomra.

Mindig így kezdődött. Aztán a hullahegyek és a romok tetején mindig jött a fogadkozás, hogy soha többé. De mégis, de igen. Mi történt megint, mi történhetett? Túl sokan lettünk talán. És tényleg sárkányfogvetemények vagyunk.