PRISTINA, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ÉS A NYUGAT-BALKÁN KÖZÖS MUNKABIZOTTSÁGA, ezúttal koszovói témákról. A szekcióban, amelyben előadó voltam, szólt (balról jobbra) Perparim Rama, Pristina polgármestere, Tomas Szunyog, Koszovó/EU nagykövet, levezette az ülést Nikola Dobroslavic, a munkabizottság elnöke (egyébként Dubrovnik polgármestere), Elbert Krasniqi koszovói önkormányzati miniszter, valamint jómagam. A képen nincs rajta, mert késve csatlakozott és szólt Shaqir Totaj is, a koszovói önkormányzatok szövetsége képviseletében. Ebben a szekcióban az EU-csatlakozási folyamatot jártuk körül. A szokásos tartalmi kérdések arra vonatkoztak, hogy a csatlakozás folyamatában hol tart Koszovó, én viszont megvariáltam egy kicsit, és hangsúlyosan szóltam arról is, hogy az EU-nak is megvan a maga felelőssége a késlekedésben; Koszovót illetően például a vízum-liberalizáció feltételei adottak, de egyes EU-tagállamok sajnos blokkolják a folyamatot. Igyekeztem arra is rávilágítani, hogy a Nyugat-Balkán országait egységként tekintve, szigetnek tekinthetők az EU-ban, hiszen körös-körül az EU tagállamaival van körülvéve. Az EU-nak nem érdeke, hogy a belsejében lévő "sziget" kívülállóként lehessen feszültségek forrása.
Tudom, hogy most a háború a legnagyobb baj, de azért nem szabad elhanyagolni az EU egyéb gondjait sem, a háttérben el kell végezni az adódó feladatokat. Nem is olyan egyszerű az a helyzet, hiszen a Nyugat-Balkán országaiban kisebb-nagyobb mértékben, de talán mondható, hogy szinte mindenütt kezdenek elfordulni az emberek az EU-tól, és bizony nem is teljesen alaptalanul.
A további szekciókban videót láthattunk település-fejlesztő projektekről, továbbá a fenntartható módon működtetett települések megoldásairól, kitérve az energia-krízis súlyos problémáira.