BRÜSSZEL A HÁBORÚ KÖZEPÉN IS SZEREPTÉVESZTÉSBEN VAN

Nem tud leszállni a jogállamiság-vonatról az Európai Parlament

Újra szereptévesztésben van az Európai Parlament: miközben háború dúl Ukrajnában, melynek negatív gazdasági-társadalmi következményei uniós polgárok millióit érintik, az EP újfent ideológiai kérdésekkel foglalkozik.

A már százszor lerágott jogállamisági csontot vette elő ismételten az uniós parlament. Az április 3-i magyar országgyűlési választások előtti utolsó plenáris ülésen született határozat ismét megmutatta, hogy a jogállamisági eljárás valójában egy politikailag motivált zsarolási folyamat.

Az elfogadott EP határozat egy újabb lépés az uniós intézmények részéről annak érdekében, hogy beavatkozzanak a baloldali ellenzék érdekében a hazai parlamenti választásokba. A gazdasági kihívásokra adandó válaszok megtalálása helyett az EP továbbra is a hazánkkal szembeni pénzügyi és politikai nyomásgyakorlással foglalkozik. Teszi mindezt a tavaly júniusban elfogadott gyermekvédelmi törvény miatt, melyben hazánk világossá tette: nem fogjuk az LMBTQ-lobbi propagandistáit beengedni az iskolákba.

Az elfogadott határozatban a Parlament újra politikai nyomás alá helyezte a Bizottságot, hogy az mihamarabb alkalmazza a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszert Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásában az EP üdvözölte az Európai Unió Bíróságának hazánkat elmarasztaló ítéletét. A Parlament hazánkról szóló ítélete ráadásul már azelőtt megszületett, minthogy a Bizottság az eljárást megindíthatta volna: az EP szerint a jogállamiság elveinek súlyos megsértése tapasztalható Magyarországon.

Megint nem a valós problémákkal foglalkozik az uniós parlament, hanem a magyar baloldali képviselők támogatásával tovább erőlteti az elmúlt években már kudarcot vallott jogállamisági kérdést. Ráadásul a Bizottság folytatja a tagállami jogállamisági jelentések kidolgozását is.

Mindeközben az Unió keleti határainál fokozódik a humanitárius válság, melynek megoldásában, a háború elől menekülők elhelyezésében, megsegítésében Magyarország és Lengyelország is oroszlánrészt vállal. Ennek tükrében adja magát a kérdés: a brüsszeli baloldalnak háborús helyzetben sincs jobb dolga annál, minthogy egyes tagállamok ideológiai célú támadásával töltse az idejét?