👩👦 IFJÚSÁG EURÓPAI ÉVE: A MAGYAR KORMÁNY SZÁMOS INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A FIATALOK PÁLYAKEZDÉSÉT

👏 2022 az ifjúság európai éve az Európai Unióban. A kormány számos intézkedéssel támogatja a fiatalok tanulását és pályakezdését, melyek eredményeként a koronavírus-járvány ellenére is javult a fiatalok jövedelmi helyzete és bővültek a lehetőségeik.

A magyar kabinet döntése értelmében 2022. január 1-jétől a 25 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a bruttó átlagkereset összegéig. Ez egy fiatalnak átlagosan havonta több mint 40 000, évente közel félmillió forint többletjövedelmet jelent. Mint arra az Alapjogokért Központ felmérése a közelmúltban rámutatott, a felnőtt magyar lakosság 80 százaléka – még a kormányellenes válaszadók kétharmada is – egyetért a kabinet ezen döntésével.

A diplomaszerzéshez kapcsolódó nyelvvizsgakövetelmény elengedése összességében már több mint 140 000 diák számára tette lehetővé a munkaerőpiacon történő elhelyezkedést, mely segíti a hazai gazdaság újraindítását a koronavírus-válságot követően. A diákok helyzetét javítja a kamatmentes, szabad felhasználású Diákhitel Plusz program is, melyet eddig mintegy 40 ezer diák vett igénybe. Ráadásul 2018 óta a 20 évnél fiatalabbak számára ingyenes a KRESZ-tanfolyam és nem kell kifizetniük a vizsga díját sem.

A kormány az elmúlt években két hullámban 5 százalékra csökkentette az internet szolgáltatás áfáját. Ezzel ma Magyarországon a legalacsonyabb a netes áfakulcs az uniós országok között. A kabinet úttörő módon ma már az e-sport közösséget is támogatja, amely Magyarországon már több százezer főt számlál.

A fiatalok civil szerveződéseit is jelentősen támogatta a kormány az elmúlt négy évben: a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramból 450 pályázó mintegy 331 millió forint értékben részesült támogatásban különböző ifjúsági programok megvalósítására. Összességében míg 2010-ben összesen 965,3 millió, 2021-ben már 4 milliárd forintnál nagyobb összeg állt rendelkezésre ifjúságpolitikai célok megvalósítására.

🥳 A magyar intézkedések eredményét az Eurostat adatai is visszaigazolják: hazánkban 2019-ről 2020-ra a 18-24 évesek körében a koronavírus-járvány ellenére is 2,4 százalékponttal, 12,9 százalékra csökkent a szegénységi kockázat. Az ifjúsági munkanélküliség mutatószáma a 15-29 éves korosztályra vonatkozóan a 2010-es 18,9%-ról 2020-ra 8,7%-ra csökkent.