👉Európa beteg embere, sokszor már csak így nevezik Németországot. Noha rendszerválságról talán még korai beszélni, a német gazdaság és demokrácia strukturális problémái egyre szembetűnőbb jelleget öltenek.

Az átideologizált zöldítés zsákutcája, a szankciópolitika kontraproduktív hatásaként kialakult energiaválság és dezindusztrializáció, az ezzel együtt járó külföldre menekülő iparágak rémképe, valamint az országot sújtó recesszió (a G7 országok közül messze Németország kilátásai a legrosszabbak) önmagukban is lesújtó képet festenek.

Az ország gazdasága mellett politikai rendszere és általános közhangulata egyaránt válságjeleket mutat. Kellően mutatja ezt, hogy a rendszerellenzéki pártok támogatottsága (AfD, BsW, és valamilyen szinten az Értékunió) mostanra együttesen 30 százalékot tesz ki, tehát a németeknek immár harmada olyan politikai erőkben lát alternatívát, amelyek ideológiailag is kihívást intéznek a fennálló rendszer felé.

De mennyiben eredője a problémáknak a II. világégés utáni identitásvesztés? Mindennek következtében pedig hogyan képes Németország integrálni a lakosság 20 százalékát kitevő bevándorlókat, akik sok esetben erősen kötődnek származási országukhoz identitásukban?

️Lehet-e, mer-e újra nagyhatalommá válni Németország? Ez itt a kérdés.

👇Vendégek:

· Kiss J. László professzor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem
· Biró András kutató, XXI. Század Intézet
· Dobrowiecki Péter kutatási vezető, Magyar-Német Intézet
· Nagy Milán, az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesület munkatársa