Sahra Wagenknecht pártalapításával (Bündnis Sahra Wagenknecht, BSW) alapjaiban rendeződhet át a német pártrendszer: egyes felmérések szerint a BSW leginkább az Alternatíva Németországért (AfD) kárára tudna növekedni, ugyanakkor a német politikai rendszer egészét tekintve az AfD akár profitálhat is a helyzetből.

️Noha valós a veszélye annak, hogy az AfD szavazóinak néhány százaléka átpártolna Wagenknecht új pártjához, messzemenő következtetéseket azonban nem érdemes mindebből levonni, amelynek okai a következők:

👉1) jelenleg csak egy hipotetikus pillanatfelvételről beszélhetünk,
👉2) a párt még meg sem alakult, de már most mutatkoznak jelei a belső megosztottságnak,
👉3) az új párt képes lehet olyan választókat is megszólítani, akiket az AfD nem,
👉4) Wagenknecht ugyanabba a csapdába eshet, mint a fősodratú politikai elit, amiért kissé sietve és minden szükség nélkül leszögezte, hogy nem hajlandó az AfD-vel együttműködni.

Utóbbi pont különösen meghatározó lehet, hiszen az AfD szárnyalása és 23 százalékra való erősödése mögött nem elhanyagolható szempont volt, hogy a párt képes becsatornázni az emberek a kormánnyal és a CDU-val szembeni elégedetlenségét, vagyis bevonzani azokat a szavazókat, akik az AfD-ben látják a hatalmához végletekig ragaszkodó politikai elit leváltásának lehetőségét.

Tehát komoly stratégiai hibának minősülne, ha a BSW elzárkózna a kooperációtól azzal a párttal, amely a németek szerint az egyetlen hiteles ellenzéki alternatívát képes nyújtani a választóknak.

️Azonban ha a két rendszerellenzéki párt között kölcsönös előnyök mentén mégis létrejönne egyfajta együttműködés, akkor akár képessé is válhatnának a fősodratú pártok által mesterségesen létrehozott politikai kordon lebontására. Ennek esetleges megvalósulásával új politikai korszak köszöntene Németországra.

Az is egy komoly érv lehetne a kooperáció mellett, hogy 2024-ben az egykori NDK több tartományában (Brandenburgban, Szászországban és Türingiában) is választásokra kerül sor, ahol könnyen elképzelhető lenne, hogy a két párt együttműködése választási többséget eredményezne. Egy júliusi – tehát még a pártalapítás előtti, vagyis hipotetikus – Insa felmérés szerint Türingiában a két párt együttesen 47 százalékot érhetne el, aminek kapcsán Stefan Möller, a türingiai AfD társvezetője kifejtette, hogy pártja részéről lenne együttműködési, és ezáltal koalíciós hajlandóság is. A politikai kordon megszüntetése tehát nemcsak a német demokráciára lenne kifejezetten jó hatással, de a német pártrendszert is gyökeresen megváltoztatná.

Legújabb elemzésem a témában a XXI. Század Intézet honlapján jelent meg, link a kommentek között.