A szombati G20-csúcstalálkozó keretében szándéknyilatkozatot fogadott el az Egyesült Államok, az Európai Unió és India vezetése, hogy létrehozzák az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosót. A vasúti, hajózási, energetikai és digitális összeköttetéseket szolgáló folyosó létrehozása egyértelmű válasz a kínai Övezet és Út projektre, akár befektetési, akár befolyásszerzési szempontból nézzük.

👉A projektnek több érdekessége is adódik:

Egyrészt sokatmondó a tény, hogy Washington kulcsfontosságú kezdeményezése nyomán született meg az ötlet abból a célből, hogy Kína közel-keleti befolyásának növekedése megfékezhető legyen. Tehát amerikai geopolitikai célok sejlenek fel mögötte, de ettől függetlenül – vagy akár ennek ellenére – egy stratégiai autonómiára törekvő EU egyfajta potyautasként előnyt is képes lenne kovácsolni a projektből, amihez azonban politikai akaratra is szükség lenne.

️Másrészt igencsak érdekes Szaúd-Arábia csatlakozása, amely ország január elsejétől a nyugati dominanciát ellensúlyozni kívánó BRICS-csoport tagjává is válik. Tehát miközben Rijád az utóbbi években erőteljesen gravitálódott Kína felé, a mellékelt ábra szerint afelől sem zárkózik el, hogy a számára hasznot hajtó projektben részt vegyen. Ebben egyébként semmi meglepő nincs, hiszen az átalakuló világrend felemelkedő regionális közép-és nagyhatalmai (Szaúd-Arábia mellett többek között ide sorolható még Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, India, Indonézia és Pakisztán is) igyekeznek középutas álláspontra helyezkedni, anélkül, hogy bármelyik nagyhatalom mellett elköteleződnének. Ezen országok éppen önálló és pragmatikus politikájuk miatt képesek maximalizálni érdekérvényesítésüket.

Harmadrészt ez egyben rávilágít arra is, hogy az európai országoknak hasonlóan kellene arra törekednie, hogy a grandiózus, legtöbb esetben geostratégiai jelentőségű amerikai és kínai projektben egyaránt részt vehessenek. A Kínával történő konfrontáció egyedül az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, az európai országokét egyáltalán nem. Amikor Emmanuel Macron francia elnök úgy fogalmazott néhány hónappal ezelőtt, hogy "Európa nem válhat az USA vazallusává", akkor pontosan erre célzott.

Röviden tehát az európai országok érdekeit leginkább az szolgálná, ha az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó mellett az Övezet és Út projektben is részt vennének. Egy függetlenségre és stratégiai autonómiára törekvő Európának így kellene eljárnia, hiszen a multipolaritás erősítése mozgástérbővüléssel is járna együtt.