Kosztur András kollégám nagyszerű elemzést írt a ma kezdődő johannesburgi BRICS-csúcsról, amelyben a csoport geopolitikai jelentőségének és küszöbön álló bővülésének kérdéseit vizsgálta meg:

Az elmúlt másfél év minden eddiginél világosabbá tette, hogy az Egyesült Államok és az általa vezetett szövetségi rendszer már nem az egyedüli meghatározó aktor a globális geopolitikai arénában.

Bár Kínáról és olykor Oroszországról mint az USA potenciális kihívóiról vagy legalábbis konkurenseiről korábban is sokat hallhattunk, az ukrajnai háború közvetetten arra is rámutatott, hogy ennél jóval több olyan ország van, amelynek szavára a jövőben figyelni kell majd. Most pedig úgy tűnik, ezen országok jelentős része, az ún. globális Dél felemelkedő hatalmainak többsége a BRICS-csoportba tömörülhet majd, formálisan is kinyilvánítva, hogy megváltozott a világ.

2020 óta a BRICS-államok világgazdasági növekedéshez való hozzájárulása már meghaladja a G7-államokét – akik pedig a világgazdaság éllovasaiként tekintenek/tekintettek magukra –, a különbség pedig a javukra csak nőni fog az elkövetkező években.

A BRICS-tagság iránt érdeklődő országok geopolitikai súlya gazdasági mutatóik mellett katonai, kulturális és diplomáciai befolyásuk növekedése következtében is egyre meghatározóbb. Nem véletlen, hogy a johannesburgi csúcs fő témája a szervezet bővítése lehet: 23 ország már hivatalosan jelezte csatlakozási szándékát a BRICS-hez, és a dél-afrikai külügy szerint tucatnyi informális megkeresés is érkezett.

👉A globális Dél felemelkedő államai ma már ugyanolyan fontosnak vagy akár fontosabbnak is tartják azt, hogy akár regionális, akár globális ügyekben egymással egyeztessenek, mint a nyugati államokkal. Ez pedig egy sokszereplős geopolitikai univerzumot eredményez, ahol a globális nagyoknak számolnia kell a regionális nagyok érdekeivel és szándékaival is, másképp kudarcot vallhatnak erőfeszítéseik.

Kollégám elemzése a kommentek között olvasható: