A történeti feladatot végző rendszer és a történelmi hivatással bíró korszak úgy viszonyul egymáshoz, mint a működés módja és a megvalósulás értelme.

A rendszer a korszakba ágyazódik, a korszak medrét a rendszer vájja. Ebből is látható, hogy a jogi-politikai természetű rendszer bírálgatása mennyire hiábavaló, főképp ha csak azért űzik, hogy a társadalmi-kulturális korszak egyre nyilvánvalóbb kiépüléséről ne kelljen beszélni.

A földi körülmények közepette óhatatlanul előforduló hibákra fókuszálás és az állandósult kritikai szemlélet terméketlensége is ebből a szűk látókörből fakad. Kicsinységét rögtön fölismerjük, ha észben tartjuk, hogy „a cinizmus a vesztesek fölényeskedése”

Békés Márton friss írása a Látószög blogon:
https://latoszogblog.hu/aktualis/talan-pont-ez-az-kor/