Törökország a gazdasági nehézségek ellenére az elmúlt évek válságaiból képes lehet profitálni, ami által az ország geopolitikai értelemben minden korábbinál jobban felértékelődött Európa számára (is).

☝️Sokak számára ismert tény, hogy a 2015-ös migránsválság óta az EU többmilliárd eurót volt kénytelen átutalni Törökországnak annak elősegítése érdekében, hogy az ankarai kormány feltartóztassa, és a saját területén gondoskodjon arról a lassan 5 millió migránsról és menekültről, akiknek deklarált célja Európába vándorolni. Európa a migrációs kérdést illetően Törökország foglyává vált.

Az orosz-ukrán háború következtében az európai országok azon döntése, hogy a jövőben önként lemondanak az orosz gázról azt eredményezheti, hogy valóra válik Ankara azon régóta dédelgetett álma, hogy a Törökország váljon az Európába irányuló gáztranzit csomópontjává, többek között az izraeli és azeri gáz terén. Ez pedig azt vonhatja magával, hogy a gázcsapok feletti ellenőrzés mindössze Moszkvából Ankarába kerül át, ami a migrációs zsarolópotenciállal kiegészülve több területen is kiszolgáltatja Európát Törökországnak.

️Emellett Törökország hiába a NATO tagja, keresi a helyét a formálódó világrendben is, és Kínával egyre több területen működik együtt: előszeretettel vesz részt az Új Selyemút projektben, intenzíven érdeklődik a BRICS-csoport iránt, míg a Shanghaji Együttműködés Szervezetének nemcsak párbeszéd-partnere, de teljes jogú tagjává is akar válni.

Ankara lépései mögött egy jóval mélyebb stratégia rajzolódik ki, amely az ország érdekeit szem előtt tartva igyekszik kooperálni mind a Nyugattal, mind a Kelettel egyaránt.

🟢A Hit Rádió vendége voltam a témában: