Törökország az orosz–ukrán háborúból is képes lehet a saját érdekképviselete mentén hasznot húzni, miközben a konfliktus negatív gazdasági hatásai és a kontraproduktív szankciópolitika az egész unióra a recesszió árnyékát veti.

A Nyugat önblokkosító politikája következtében Törökország öltötte magára a mediátor szerepét a háborúban álló felek között, másrészt pedig egyre valószínűbbnek tűnik, hogy valóra válik Ankara azon régóta dédelgetett álma, hogy az ország váljon az Európába irányuló gáztranzit csomópontjává.

De nem a gázkérdés az egyetlen, amiben Ankara a saját javára tudja fordítani a Nyugat és Oroszország közötti konfliktust. A nyáron kötött gabonakereskedelmi megállapodások következtében Törökország lehet nemcsak az ukrán, de az orosz gabona nemzetközi közvetítője, annak feldolgozóipara és természetesen logisztikai szférája is jelentős profithoz juthat ezáltal.