👉Az elmúlt napok diskurzusát okkal uralta az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek felrobbantása, amiről semmi biztosat nem tudunk, és hacsak az elkövető fél nem vallja be nyilvánosan, akkor nem is fog kiderülni, hogy ki állt a robbantás hátterében. Noha nem zárható ki az sem, hogy Oroszország volt az elkövető fél, sokkal kézenfekvőbb és logikusabb magyarázatnak bizonyul, hogy az Egyesült Államok szabotázs – direkt vagy indirekt – akciójáról van szó, hiszen Washington több szempontból is profitál az így kialakult konfliktusból.

Egyrészről az USA évek óta próbálta megakadályozni a gázvezeték üzembe helyezését, másrészt az orosz gázszállítási alternatíva megszűnése által teljes mértékben kiszolgáltatja Európát, hogy drága cseppfolyósított gázt vegyen az USA-tól, harmadrészt pedig az amerikai hadiipari lobbi is erőteljesen a háború elhúzódásában érdekelt. Az sem Amerika ártatlanságát bizonyítja, hogy februárban maga Biden elnök ígérte meg, hogy az orosz agresszió bekövetkezte esetén „képesek lesznek véget vetni az Északi Áramlat 2-nek”.

Egy balti hírügynökség, a BNN Newsroom arra hívta fel a figyelmet, hogy már a balesetet megelőző hetekben amerikai légi és haditengerészeti járatok közlekedtek is a szabotázs helyszínén. A tudósítás arra is kitért, hogy "az USA-nak van némi tapasztalata a Bornholm-szigeten is, ahol a közelmúltban hozták létre a BALTOPS 22 nevű drón aknavadászati technológiát, lényegében a víz alatt robbantgatnak fel dolgokat”. A hírügynökség szerint érdekes lesz látni, hogy a Fehér Ház miképp reagál arra, hogy miért voltak jelen a robbantás helyszínén.

️De az szintén magyarázkodásra adna okot, hogy a korábbi lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski – aki egyébként jelenleg a Donald Tusk féle Polgári Platform európai parlamenti képviselője – egyenesen Twitter posztban köszönte meg az Egyesül Államoknak a robbantást. Azt szintén nem lehet a véletlen művének titulálni, hogy éppen szeptember 27-én avatták fel a norvég gázt Dánián át Lengyelországba szállító Baltic Pipe vezetéket.

Az pedig főképp egy összehangolt katonai szabotázsra enged következtetni, hogy a Dán Energiaügynökség tájékoztatása szerint az Északi Áramlat 1 gázvezetéken is szivárgást észleltek, ráadásul „nem kisebb repedéseket, hanem rendkívül nagy lyukakat”. Erre már nehéz azt mondani, hogy Moszkva a saját vezetékeit robbantaná fel, aminek a súlyos karbantartási költségeit ráadásul Oroszországnak kell fizetnie.

Miután hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat az Északi Áramlat 1 csővezeték helyreállítása, gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy Nyugat-Európa gázt kapjon ezen a télen Oroszországtól. Szeptember elején Vlagyimir Putyin még azt nyilatkozta, hogy „akkor indítják újra az oroszok a gázszállítást, ha a Nyugat visszavonja a szankciókat”, ám most az a helyzet állt elő, hogy a robbantás következtében az oroszok akkor sem tudnának szállítani, ha akarnának. Ez pedig egyben azt jelenti, hogy Putyin aduászt vesztett, mivel a szankciók visszavonása a Nyugat részéről okafogyottá vált. Emiatt is nehéz azt feltételezni, hogy Moszkvának köze lett volna a robbantáshoz.

Ha valóban az amerikaiak állnak a szabotázs akció mögött – ahogyan azt a fentiek tükrében okkal feltételezhetjük –, akkor Európának nem árt elfelejteni Henry Kissinger szavait: „Amerika ellenségének lenni veszélyes lehet, míg barátjának végzetes”.
Az események összefonódása kapcsán úgy tűnik tehát, hogy Európa teljes mértékben az amerikai geopolitikai érdekek játékterévé vált.

Legújabb írásom a 888.hu honlapján olvasható: https://888.hu/piszkostizenketto/kinek-allt-erdekeben-az-eszaki-aramlat-felrobbantasa-4383219/