Tegnap kétoldalú egyeztetésekkel vette kezdetét a Sanghaji Együttműködés Szervezetének csúcstalálkozója az üzbegisztáni Szamarkand városában.

ℹ️ A Sanghaji Együttműködés kezdetei 1996-ra nyúlnak vissza, maga a szervezet 2001-ben alakult meg. Jelenleg nyolc tagja van (India, Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Oroszország, Pakisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán), két ország - Belarusz, Irán - felvétele pedig folyamatban van. A szervezet azonban ezen kívül is számos más országgal működik együtt.

Az országok közötti kapcsolatok szinte minden szféráját érintő együttműködési keretről van szó, ugyanakkor a szervezet tevékenységének fókuszában a gazdaság és a biztonságpolitika áll. A szervezet egyik állandó szerve éppen a Regionális Terrorizmusellenes Struktúra, amelynek központja Taskentban van. Ennek létrejöttét az ezredforduló környékén elsősorban az Afganisztánból érkező, de a térség majd minden államát érintő terrorfenyegetés indokolta, amely napjainkban ismét aktualitást nyert.

Szintén fontos szempontja a Sanghaji Együttműködésnek, hogy a régió országai külső közvetítők - elsősorban az Egyesült Államok - nélkül rendezhessék vitás kérdéseiket. Ennek most Kirgizisztán és Tádzsikisztán napokban kiújuló konfliktusa is aktualitást ad, de Örményország és Azerbajdzsán is párbeszéd partnere a szervezetnek.

A jelenlegi csúcstalálkozó egyik fő témája a szervezet bővítése, Belarusz és Irán csatlakozási folyamatának előrelépése mellett új párbeszéd partnerek is csatlakozhatnak az együttműködéshez (Bahrein, Egyiptom, Katar, Szaúd-Arábia).

A fentebb említett kétoldalú találkozók jelentőségét sem szabad lebecsülni. Tegnap már találkozott egymással például Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is, ma pedig török-orosz és török-kínai elnöki találkozóra kerül sor.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy 2020 januárja óta gyakorlatilag ez a kínai államfő első külföldi útja: közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Kazahsztánban látogatott, onnan pedig Szamarkandba érkezett. Mindez jelzi a közép-ázsiai térség és a Sanghaji Együttműködés fontosságát is Kína szempontjából.

️ Valóban jelentős szervezetről van szó, a nyolc jelenlegi tagállam összterülete 34,3 millió km² (a Föld szárazföldi területeinek 22,9 százaléka); összlakosságuk 3,21 milliárd fő (a Föld lakosságának 41,3 százaléka); nominális GDP-jük összege 25,9 ezer milliárd dollár (a világ GDP-jének 24,9 százaléka). A vásárlóerő paritás szerint számolt GDP alapján viszont már a világ GDP-jének 30,3 százalékát teszik ki. Irán és Belarusz csatlakozásával - amelynek folyamata már formalitásnak tekinthető - ezek az arányok még tovább nőnek majd, és úgy tűnik, a jövőben a szervezet további bővülése várható.