Tegnap éjjel ismét kiújult Örményország és Azerbajdzsán konfliktusa.

️ A harcokra ezúttal nem a karabahi vonalak mentén került sor, hanem elsősorban Örményország déli területeit érintették, azt a vékony sávot, amely Azerbajdzsán területét exklávéjától, a Nahicseváni Autonóm Köztársaságtól elválasztja.

A megszokott módon mindkét fél a másikat vádolja a harcok kezdeményezésével. Bár kétszer is felmerült, hogy a felek tűzszüneti megállapodást kötöttek, ennek státusza bizonytalan. A hivatalos közlések szerint 49 örmény és 50 azerbajdzsáni katona esett el tagnap óta, a harcok tehát a két ország viszonylatában is súlyosnak tekinthetők.

Örményország területfoglalási szándékokkal vádolja Azerbajdzsánt. A 2020-as karabahi megállapodás már tartalmazott kitételeket arra vonatkozóan, hogy Örményországnak kereskedelmi folyosót kell létesítenie Azerbajdzsán két területe között, erre azonban eddig nem került sor. Elképzelhető, hogy Azerbajdzsán most erővel próbál érvényt szerezni akaratának.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök egy sor nemzetközi vezetővel tárgyalt már, elsőként Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd Emmanuel Macron francia elnökkel és Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel, valamint az ODKB, az EBESZ és az EU képviselőivel.

Oroszország közvetlenül is érintett, hiszen Örményország területén katonai bázist tart fenn, a karabahi területeken pedig orosz békefenntartók választják el az örmény és azeri csapatokat. A Gümri városában található 102-es katonai bázis állományát készenlétbe is helyezték a harcok kitörésekor.

Örményország ugyanis az ODKB, azaz a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagja, amely egy posztszovjet államokból álló védelmi szövetség. Így Oroszországnak és a többi tagállamnak - Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán - hivatalosan védelmi kötelezettségei vannak, ha Örményország területét támadás éri.

Törökország pedig természetesen Bakut támogatja, így az örmény-azeri konfliktusnak van egy nagyhatalmi vetülete is. Ugyanakkor Oroszország Azerbajdzsánnal is jó viszonyt ápol, idén februárban szövetségi szerződést is kötöttek, így Moszkva vélhetően emiatt is és az ukrajnai háborúban való lekötöttsége miatt is a konfliktus mielőbbi deeszkalációjára fog törekedni.

Az ODKB ülése jelenleg is zajlik, holnap pedig várhatóan összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, hogy megvitassa a történteket.

Térkép: CNN