Mit tudtunk meg a madridi NATO-csúcs mai napján?

Törökország visszavonta vétóját a finn és svéd csatlakozási kérelmek kapcsán, így elhárult az utolsó akadály a két ország NATO-tagsága elől.

Az észak-atlanti szövetség - ahogy az várható volt - új stratégiájában a legfőbb és közvetlen veszélynek Oroszországot tekinti, míg Kína a NATO szerint kihívást jelent a szövetség biztonságára, érdekeire és értékeire nézve. Kínával kapcsolatban jelzésértékű az is, hogy a NATO-csúcson Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Új-Zéland képviselői is részt vettek.

A tagállamok között megegyezés született arról, hogy a szövetség gyorsreagálású erőinek létszámát 40 ezerről 300 ezerre emelik. A gyakorlatban ezek az erők hazájukban állomásoznak majd, ugrásra készen szükség esetén a keleti szárnyon, azaz az orosz határ közelében történő bevetésre, ahol előkészítik egy ekkora haderőnek szükséges infrastruktúrát, beleértve a haditechnika és a felszerelések felhalmozását is. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint azonban ennek a megállapodásnak a pontos tartalommal való feltöltése még kidolgozás alatt áll.

Ami viszont már biztos, hogy az Egyesült Államok növeli katonai jelenlétét a térségben. Joe Biden elnök bejelentése szerint két repülőszázadnyi F-35-ös vadászgépet telepítenek Nagy-Britanniába, megerősítik a légvédelmi erőket Németországban és Olaszországban, csapatokat telepítenek a Baltikum országaiba és Romániába.

A csúcs ideje alatt több vezető is harcias kijelentéseket tett az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy Oroszországot a harcmezőn kell megverni. Közéjük tartozik Liz Truss brit külügyminiszter és Alexander De Croo belga miniszterelnök. Mindez kiváltképp a frontról érkező, Ukrajna számára nem túl kedvező hírek tükrében érdekes.

Ukrajna részére is újabb támogatásokat nyújtanak, a szövetség 330 millió euró értékben ad át nem halálos katonai felszerelést Kijevnek.

Az egyes országok azonban a NATO-csúcs előtt és alatt konkrét fegyverszállításokat is bejelentettek: Franciaország VAB páncélozott csapatszállítójárműveket, Németország és Hollandia pedig összesen hat Panzerhaubitze-2000 önjáró tarackot, Norvégia pedig három M270 rakéta-sorozatvetőt, valamint 5000 gránátot ad át. Igaz, a rakéta-sorozatvetők raktári készletekből származnak és felújításra szorulnak, a munkálatokat Nagy-Britanniában fogják elvégezni. Ezenkívül érkezett hír arról is, hogy Csehország két Bivoj típusú felderítő drónt ad Ukrajnának.

Fotó: NATO