Elég sok témáról szó esett a múlt heti kétnapos uniós csúcson, például az orosz–ukrán háború gazdasági következményeiről, ami táplálja a magas világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárakat, valamint az inflációt is. Von der Leyen bizottsági elnök szerint búcsút kell mondani az olcsó fosszilis energia korszakának, azonban a "zöld átállás" jelentős problémákba ütközhet, miután a zöld technológiákhoz szükséges alapanyagok jelentős részét Európa szintén Oroszországból importálja, ez pedig lényegében mindössze egy másféle függőséget okozna, ráadásul jelentős költségek árán.

A csúcson egy másik nem kevésbé fontos, és a jövőben még éles vitákat potenciálisan gerjeszthető pont volt az uniós bővítés kérdése. A balkáni régió EU tagjelölt országai (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia) és potenciális tagjelölt országai (Bosznia, Koszovó), valamint a már EU-tag szomszédjaik (például Bulgária, Görögország és Horvátország) között jelentős ellentétek feszülnek, amely konfliktusok valóságos pókháló jelleget öltenek. A helyzet rendkívül ingatag, hiszen egyetlen kormányváltás a térségben elég lehet ahhoz, hogy egy tagjelölt állam uniós integrációja blokkolva legyen.

A háborús agressziót elszenvedő Ukrajna felé fontos politikai gesztus volt a tagállamok részéről, hogy a tagjelölti státuszt egységesen megszavazták, azonban a tagsághoz szükséges, úgynevezett koppenhágai kritériumok eléggé szigorú feltételrendszerének való megfeleléstől rendkívül távol van Ukrajna. A belső jog harmonizációja az uniós joggal, a működő piacgazdaság biztosítása, az oligarcha-rendszer felszámolása, az államháztartási hiány vagy a kisebbségi jogok rendbetétele a legreálisabb esetben is több évtizedet vehet igénybe.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy tagjelölti státusz csupán az integráció megkezdése felé vezető út első állomása, nem jelent automatikus uniós integrációt, amit jól mutat, hogy Törökország 23 éve, Észak-Macedónia 17 éve, Montenegró 12 éve, Szerbia 10 éve, míg Albánia 8 éve vár a teljes jogú tagságra.

Az is beszédes, hogy Edi Rama, Albánia miniszterelnöke egyenesen arra hívta fel az ukránok figyelmét, hogy ne tápláljanak illúziókat a tagjelöltséggel kapcsolatban, mivel a csatlakozási folyamat teljes mértékben átverés, ahol mondvacsinált okokra hivatkozva halogatja a brüsszeli elit a döntéseket. Mindez egy elég erős frusztrációra enged következtetni, amely érzést egyébként (zárójelben megjegyzendő, hogy okkal) a balkáni államok egyre inkább közösen osztják.

Magyarország azonban továbbra is következetesen kiáll az unió bővítése mellett, hiszen csak így biztosítható az EU geopolitikai súlyának növelése, és kerülhető el, hogy az Európai Egyesült Államok víziója zsákutcába kormányozza kontinensünket.

Többek között ezen témákról beszéltem a Karc FM Hangoló című műsorában ma reggel.