A "jogállamisági boszorkányüldözésnek véget kell vetni Magyarország és Lengyelország ellen" címmel jelent meg angol nyelven írt publikációm a Hungarian Conservative folyóirat legújabb nyomtatott számában.

A 2015-ös migránsválság idején Magyarország és Lengyelország egyértelmű álláspontot képviselt, amelyet a föderalista brüsszeli elit nem fogadott szívesen. Mindkét ország kijelentette, hogy nem hajlandó lemondani szuverenitásáról, a határvédelem elidegeníthetetlen jogáról, és ezekkel összefüggésben a kulturális homogenitásuk feláldozására sem hajlandóak a gyökértelen multikulturalizmus oltárán. 2015 óta pedig egyre meghatározóbb jelleget öltenek azok a mesterségesen kreált ügyek (migráció, LMBTQ, korrupció, médiaszabadság), amelyeknek következtében mindkét konzervatív vezetésű országot „az Európai Unió fekete bárányának” titulálják, és folyamatosan „az európai értékek megsértésével” vádolják őket.

A jelenlegi orosz–ukrán háborús helyzetben az unió továbbra is ideológiai–morális elveket érvényesít, miközben a két közép-európai ország erején felül teljesítve gondoskodik a háború elől menekülő tömegek biztonságáról. Mindennek tetejébe pedig a szankciós politika következtében egy komoly gazdasági és megélhetési válság elé néz az egész európai kontinens. A brüsszeli bürokratáknak tehát el kell döntenie, hogy mi fontosabb számukra: az erényfitogtatás vagy a reálpolitika.