Tegnap minden résztvevő fél megerősítette, hogy 120 nappal meghosszabbítják az eredetileg a mai napon lejáró gabonakereskedelmi megállapodást.

A megállapodás lényege, hogy Oroszország nem akadályozza az ukrán gabona és mezőgazdasági árucikkek elszállítását három dél-ukrajnai kikötőből. Cserébe az ENSZ mindent megtesz azért, hogy az orosz mezőgazdasági termékek is szabadon eljuthassanak a potenciális vásárlókhoz.

Orosz részről számos kritika érte a megállapodást: állításuk szerint az egyezményt kihasználva jutott ki Ukrajnából a Krími-hídon történt merénylethez használt robbanóanyag, ráadásul az eredeti indoklástól eltérően nem a szegény, éhínség szélén álló országokba, hanem az EU-ba jut az ukrán gabona jelentős része. Ráadásul az orosz gabonára vonatkozó korlátozásokon sem enyhítettek érdemben.

️ Ennek fényében felmerült, hogy Oroszország felmondhatja az egyezményt, erre azonban nem került sor, aminek fő oka vélhetően a Törökországgal való jó viszony megtartásának szándéka lehet.

A megállapodás fő haszonélvezője ugyanis Ankara, amely a logisztikán is, és az ukrán, valamint orosz gabona feldolgozásán is plusz bevételekhez tud jutni.

Így török és ukrán részről is felmerült, hogy a megállapodást akár egy évvel is meg lehetne hosszabbítani, és kiterjeszteni Mikolajiv kikötőjére is, erre azonban nem került sor, mivel az oroszok által támasztott feltételek nem teljesültek. Moszkva részéről a hírek szerint felmerült az orosz ammónia Togliatti-Odessza vezetéken keresztül történő exportja, illetve a korábban megígért enyhítések életbe lépése. Ezzel kapcsolatban a sajtóban olyan információ is megjelent, hogy a Roszszelhozbankot, azaz az Orosz Mezőgazdasági Bankot visszakapcsolhatják a SWIFT-rendszerre. Egyelőre azonban mind a mikolajivi bővítés, mind az ammónia-export, mind a Roszszelhozbank szankciók alóli kivonása megmaradt a sajtóhírek szintjén.

️ Felröppent egy olyan hír is, miszerint Törökország hallgatólagosan csatlakozhat a decemberben életbe lépő EU-s olajembargóhoz, legalábbis azáltal, hogy nem engedi majd be a nem biztosított orosz tankereket a kikötőibe és a tengerszorosokba. Márpedig december 5-től elvileg csak azon orosz olajat szállító tankerek köthetnek biztosítást az Egyesült Királyság és az EU területén, amelyek vállalják, hogy a még meg nemhatározott ársapka alatt adják el rakományukat.

️ Törökország eljárása egyébként könnyen érthető: ilyen magas kockázatú rakományokat vélhetően a világ egyik kikötőjében sem látnak szívesen komolyan vett biztosítás nélkül. Más kérdés, hogy a gyakorlatban mit fog jelenteni a török elvárás, abban ugyanis biztosak lehetünk, hogy valamilyen módon megpróbálják majd megkerülni azt. Az egyik lehetőség valamilyen keverékek kialakítása lehet, amivel az olaj "elvesztené" orosz jellegét - erre tavasz óta volt példa -, a másik pedig az, hogy valamilyen módon Törökország közvetítésével ad tovább tengeren szállított kőolaján Oroszország - újabb bevételekhez juttatva Ankarát.

VOA/AFP