Mivel a nyugat-európai országok nem szenvedtek a kommunisták megszállásától, ezért nem is értik azt az egyedülálló közép-európai gondolkodásmódot, amelyet a szuverenitás elvesztésétől való félelem hajt.

A közép-európai összetartozás-tudat egyik sarokköve ez a különleges történelmi tapasztalat, ami nemcsak kulturális örökségünket köti össze, hanem közös érdekeink védelmére is ösztönöz a centralizációs törekvésekkel szemben.

Napjainkban Közép-Európa igyekszik megőrizni kontinensünk sokszínű nemzeti hagyományait és kulturális örökségét, ami által a zsidó–keresztény civilizáció is megmentésében is hisz.

Abban az esetben tudunk csak egy jobb Európát építeni, amennyiben a nemzetállamok együttműködése a közös érdekeken alapul, és nem a brüsszeli elit erőszakos integrációs kísérletein. Ez vonatkozik a különböző hatáskörök uniós intézményeknek történő átadására is, mivel bizonyos területeken – például a migráció esetében – a nemzetállamok hatékonyabban tudnának fellépni.

A védelempolitikai együttműködést azonban el kell mélyíteni, és egy európai hadsereget létrehozni, mivel Európa sebezhető, és nem támaszkodhat tovább az Egyesült Államokra. Miután a kínai–orosz szövetség egyre nyíltabban kérdőjelezi meg az amerikai hegemóniát, ezért az EU-nak is képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát a külső fenyegetésekkel szemben.

Végül, de nem utolsósorban az EU nyugat-balkáni államokkal való bővítése Európa egészének geopolitikai érdekeit szolgálja, ezért a csatlakozásukat fel kell gyorsítani. A térség stabilizálása nemcsak az EU befolyását bővítené, hanem a biztonsági pozícióinkat is megerősítené a permanens veszélyeket rejtő migrációs hullámokkal szemben.

Angol nyelven írt publikációm a Hungarian Conservative folyóirat második évfolyamának első számában jelent meg nyomtatott formában, ám mostanra online is olvasható: https://www.hungarianconservative.com/articles/current/article/