A nemzetközi események és a frontvonal alakulásán túl érdemes figyelmet szentelni az Oroszországban és Ukrajnában zajló belpolitikai folyamatoknak is. Előbbivel kezdünk.

A szankciós háború a nyugati sajtótermékek szinte teljes tiltását vonta maga után Oroszországban. Az RT németországi betiltása miatt már korábban is korlátozások alá kerülő német Deutsche Welle weboldala mellett blokkolni kezdték az Euronews, a brit BBC és az amerikai Nasztojascseje Vremja honlapját is, valamint a Radio Liberty helyi fiókjának oldalát.

Az orosz sajtótermékek közül blokkolva lett a már eddig is külföldi ügynökként nyilvántartott Meduza és a MediaZona, de beszüntette tevékenységét a Dozsgy tévécsatorna és az Eho Moszkvi rádióadó is.

️Blokkolva lett a Facebook, a Twitter és az Instagram is, és a WhatsApp YouTube kapcsán is időről időre felmerül, hogy elérhetetlenné teszik az országban. Ennek nyomán tovább nőhet a Telegram szerepe, amit az orosz kormányzat 2018-ban sikertelenül próbált blokkolni. Az elmúlt években a Kreml stratégiát váltott, és az orosz vezetéshez közeli sajtótermékek és médiaszereplők többsége felbukkant Telegramon, és az említett közösségi oldalakról is oda csábították át táborukat azok lekapcsolása előtt.

Ezen lépések egy része válasz volt az orosz sajtótermékek - az RT és a Sputnik - egyes nyugati országokban történő blokkolására, más részük egy újonnan hozott törvényből fakadt.

️ Ez az új törvény büntetőjogi felelősségre vonást helyez kilátásba az orosz hadsereg bevetéseivel kapcsolatos álhírek terjesztéséért, míg az orosz fegyveres erők alkalmazásának diszkreditálása vagy az Oroszország, illetve orosz polgárok és jogi személyek elleni szankciók bevezetésére való buzdítás szabálysértési, egy éven belüli ismételt elkövetés esetén pedig szintén büntetőjogi eljárást vonhat maga után. A büntetési tételek az elkövetés módjától és a körülményektől függően a pénzbírságtól a 15 éves börtönbüntetésig terjedhetnek.

A rendszerellenes ellenzék Nyugattal szimpatizáló és háborút elutasító része tehát elveszítette médiahátországának jelentős részét, a tiltakozó akciók résztvevőinek pedig jóval nagyobb kockázatokkal kell szembenézniük.

A szankciók a "rendszerliberálisok" pozícióit is meggyengíthették, így a közeljövőben a "szilovikok" csoportjának befolyása érvényesülhet jobban az orosz politikában.

Hacsak az orosz gazdaság/társadalom/politikai rendszer nem omlik össze rövid időn belül, amire jelenleg csekély az esély, akkor a fenti médiakorlátozások, valamint a tömeges cégkivonulások (amennyiben tartósak maradnak) együttesen a nyugati soft power és a gazdasági befolyásolási képesség megszűnéséhez vezethetnek Oroszország irányában. Egyesek felvetették azt is, hogy a történtek Oroszország monetáris szuverenitásának feltételeit teremthetik meg, de ugyanez igaz lehet a kulturális szférára is.

A kérdés az, hogy a nyugati irányban újjáépülő "vasfüggöny" Oroszország elszigetelődését eredményezi majd, vagy a keleti kapcsolatok megélénkülésével jár majd együtt. Ezzel kapcsolatban a döntés olyan országok kezében lehet, mint India vagy Kína, amelyek ugyan nem támogatják Oroszország akcióit, de a nyugati intézkedésekhez való csatlakozást is megtagadták.