Kijev és a Nyugat egyik fő várakozása a bevezetett szankciókat illetően, hogy azok, összeroppantva Oroszország gazdaságát, olyan mértékű társadalmi elégedetlenséget okoznak, hogy meghátrálásra kényszerítik vagy megbuktatják az orosz vezetést.

A szankciók azonban, bár lassíthatják egy ország gazdasági fejlődését és ronthatják a lakosság életszínvonalát, ritkán vezetnek tartós és főképp az eredeti szándékoknak megfelelő politikai változásokhoz.

Oroszország jelenleg a leginkább szankcionált állam, a Castellum.AI március 18-i összesítése szerint 7116 kivetett büntetőintézkedéssel, amelyek száma ráadásul tovább is nőhet a közeljövőben. Ezek kb. egyharmadát a 2014-től 2022 februárjáig terjedő időszakban vetették ki, amivel február 22-e előtt Oroszország már a második helyen állt. Ennek ellenére Ukrajnán kívül Oroszország szerepet vállalt Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában zajló konfliktusokban, békefenntartóként avatkozott be a karabahi háborúba és fő erejét adta az idei januári kazahsztáni ODKB-missziónak is.

A második legtöbb szankciót (3616) Irán ellen vetették ki, többek között állítólagos atomfegyverkezési programja miatt. A jelenlegi iráni politikai rendszer 1979 óta áll fenn, azóta sújtják szankciók is. Irán jelenleg is aktív szerepet játszik Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben.

A harmadik legtöbb szankciót Szíriát sújtotta (2608), ahol Bassar al-Aszad rendszere a 2011 óta tartó harcokban ki tudott tartani, többek között Oroszország és Irán támogatásának köszönhetően. A jelenlegi elnök 2000 óta van hatalmon, apja 1970 és 2000 között vezette az országot. Az első amerikai korlátozásokat 1979-ben vezették be az ország ellen.

A negyedik legtöbb büntetőintézkedést a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, azaz Észak-Korea ellen vezették be (2077), a jelenlegi politikai rendszer 1948 óta áll fenn, az első szankciók kivetésére 1950-ben került sor. Atomfegyverkezési programját annak ellenére folytatja, hogy az ENSZ is fellépett az ellen.

Venezuela ellen 651 intézkedés van érvényben, az első szankciókat a 2000-es évek második felében hozták az ország vezetése ellen. Nicolás Maduro 2013 óta az ország elnöke, elődje, Hugo Chávez 1999-2013 között volt hatalmon. A 2019-es, Nyugat által támogatott hatalomváltási kísérlet is megbukott.

Myanmar ellen 510 szankció áll fenn, a jelenlegi katonai kormányzat 2021-ben vette át a hatalmat. Az ország ellen szankciók 1990 óta álltak fenn, és bár egy időben elindult egy demokratizálódási folyamat (bár ekkor is születtek újabb korlátozó intézkedések), 2021-ben visszatért a katonai kormányzat.

Kuba 208 szankcióval szerénykedik a listán, az ország 1958-62 között került amerikai embargó alá, és a jelenlegi rendszer 1959 óta áll fenn.

A Castellum összesítésében nem szerepel Belarusz, de az ország ellen 2006 óta szintén többszáz büntetőintézkedést vezettek már be. Aljakszandr Lukasenka 1994 óta van hatalmon. A 2020-as rezsimváltási kísérlet, amelyet a Nyugat is támogatott, teljes kudarcba fulladt.