Rekordot döntöttek a katonai kiadások 2024-ben – és még hol a vége? 

A világ egyre nyugtalanabb – ezt jól mutatja, hogy 36 év alatt majdnem 1000 milliárd dollárral nőtt a globális katonai költés.
1988…
Mindig péntek: Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben. Békés Márton, az Intézet igazgatója a jelenlegi, átmeneti világrend szerkezetéről, szereplőiről és történelmi analógiáiról beszél.
A világtörténelem jelenlegi szakaszában mögöttünk hagytuk már 1) az egypólusú berendezkedést, amely jól-rosszul, hol sikeresebben, hol kevésbé, de 1991 és 2025 között működött, és a liberális demokrácia dominanciája, valamint az amerikai típusú globalizáció hegemóniája jellemezte; viszont 2) a multipoláris nemzetközi rend még nem jött létre, amelyhez majd a több civilizáció által meghatározott nagyterek egyensúlya fog tartozni.
A nagyhatalmakon alapuló – mai, átmeneti – világrend három erős szereplővel rendelkezik. Két nagyhatalom kiléte régebb óta világos: ezek egyike Kína, mint a világ második legnagyobb gazdaságát képviselő globális szereplő, a másik Oroszország, mint a világ legnagyobb területű szárazföldi állama. Időben – és nem katonailag vagy gazdaságilag – a harmadik a Trump megválasztása utáni Amerikai Egyesült Államok, amely letett a korábbiakra jellemző globális törekvéseiről és belekezdett az előbbiekkel hol versengő, hol velük együttműködő külügyi lépéseibe. Ehhez az kellett, hogy szakítson az unipoláris kísérlet évtizedeire jellemző demokrácia-exporttal, a liberális demokrácia erőltetésével meg a globalizmussal, s visszatérjen az amerikai hagyományoknak megfelelő realista-pragmatikus vonalra.
Az unipoláris kísérlet és a többpólusú világrend közötti átmeneti korszak, vagyis a nagyhatalmak rendszere a következőkkel jellemezhető: 1) a vezető nagyhatalmak között fennálló ellentéteknek a politikai és katonai konfliktusok szintjéről a gazdasági szinte való visszaszorítása, és szövetségeseik rábírása ugyanerre, 2) a nemzetközi rendszer közvetlen háborús feszültségeinek csökkentése, a globális instabilitás tényezőinek visszaszorítása, amely mindannyiuk közös érdeke, 3) befolyási övezetek kialakítása, ahol az egyes nagyhatalmak külső befolyás nélkül tevékenykedhetnek, 4) mindez a nemzetközi fórumok kihagyásával, közvetlen diplomáciai kontaktussal valósul meg.
A Mindig péntek legújabb felvétele Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
@követő
Rekordot döntöttek a katonai kiadások 2024-ben – és még hol a vége? 

A világ egyre nyugtalanabb – ezt jól mutatja, hogy 36 év alatt majdnem 1000 milliárd dollárral nőtt a globális katonai költés.
1988…
Prime Minister Viktor Orbán said more than 1 million votes have been submitted in the plebiscite on Ukraine's fast-tracked European Union membership.
"This is a fantastic achievement, maybe even…
Prime Minister Viktor Orbán said in a post on Facebook on Thursday that the energy threat from Ukraine is intensifying, noting that European foreign ministers gathered in Brussels had "waved in" a new…
️Erdélyben, mint „román földön” — Gyorsan lehullott a nemzeti álarc Magyar Péterről!
️Muri Enikő reagált a támadásokra!
️Orbán Viktor reagált az ukrán kémügyre!
️Látványos a különbség!
Román föld, gyerekek, honnan ismerős ez a duma??
hajlamos vagyok igazat adni Török meglátásainak. bónusz a morális wishful thinking.
Nincs hálózat, csak véletlenül ugyanazok a balos influenszerek jönnek fel mindig…