145. születésnapját ünnepli a Nyugati pályaudvar épülete

Az 1840-es években, amikor a magyar vasútépítések elindultak, az ország a Habsburg Birodalom része volt, Pest még nem volt hivatalos főváros, az első vasúti fővonalunk Bécset kötötte össze Pozsonyon, Szegeden és Temesváron át az Al-Dunával, ennek csupán egy közbenső állomása lett Pest, a város mégis kiharcolta, hogy fejpályaudvart kapjon. A Pesti Indóház az akkor beépített terület északi szélén, kedvező helyen épült föl 1846-ban.

🧱 Ennek felvételi épülete hamar szűknek bizonyult, így 1877-re felépült a ma is ismert, ikonikus épület. De akkor már merőben mások voltak a körülmények! A kiegyezéssel szuverenitását részben visszanyerő ország friss és büszke fővárosában, Budapesten hatalmas építkezéseket terveztek, az egyik legfontosabb volt a nagykörút kiépítése, amelynek az első épületei között volt az új pályaudvar. A nagykörút kijelölt vonala miatt kissé hátrább is kellett húzni a vasutat, a régi indóház a mai körút belső oldaláig ért.

Az új pályaudvar terveit a francia származású osztrák August W. De Serres-Wieczffinski építész készítette, a csarnoknak a korban technikai bravúrnak számító vasszerkezetéét pedig Gustave Eiffel párizsi irodájában Eiffel cégtársa, François Gustave Théophile Seyrig berlini születésű, Franciaországban és Belgiumban dolgozó mérnök, aki Porto híres hídjainak alkotójáként is ismert.

🧭 A pályaudvart birtokló magánvasutat 1891-ben államosították, akkor már hét éve állt a MÁV Központi Indóháza valamivel távolabb a városközponttól, de hasonlóan reprezentatív kivitelben. Az immár egyaránt államvasúti két nagy pesti pályaudvart megkülönböztetésül ezután nevezték el Nyugati pályaudvarnak és Keleti pályaudvarnak. (Hiszen a budai pályaudvart az építő magántársaság után Déli Vasútnak hívták.)

A Nyugati előtt járt az első budapesti villamos, itt indultak az első vasútvillamosítási kísérletek a magyar hálózaton. Jelenleg is ez Magyarország legforgalmasabb pályaudvara, évente 18 millió utast szolgál ki. A két eredeti vonal, a váci és a ceglédi ma nagy elővárosi, távolsági, nemzetközi és teherforgalmat bonyolít, és ezek mellé olyan már felvirágoztatott és potenciálisan felvirágoztatható elővárosi vonalak csatlakoztak be, mint az esztergomi, illetve a veresegyházi és a lajosmizsei.

️ Kormányzati forrásból 2021-ben felújítottuk a Nyugati épületét. Rendbehoztuk a korábban beázó tetőszerkezetet, újraaszfaltoztuk a peronokat, kicseréltük a talpfákat, a sínszálakat, a váltókat, szabályoztuk a vágányokat, cseréltük a felsővezetéki rendszert és a biztosítóberendezés alkatrészeit.

Ennél sokkal nagyobb szabású terveink is vannak a pályaudvar jövőjére. Még a Budapest Fejlesztési Központ írt ki igen sikeres nemzetközi építészeti tervpályázatot a Nyugati és teljes környezetének megújítására. A 36 jelentkező közül a versenyt a világhírű brit iroda, a Grimshaw nyerte. A tervek célja, hogy a műemlék épület megőrzésével Budapest főpályaudvara jöhessen itt létre, ahol az eddiginél is több vonat jár, mégpedig az elővárosi és távolsági vonatok jelentős része nem végállomásozna itt, hanem a Kelenföld felé távlatban tervezett vasúti alagúton át összekötné az agglomeráció, illetve az ország két felét. Az új nyugati tervezésére uniós forrást is elnyertünk a CEF alapból.