Simon COVENEY ír külügyi és védelmi minisztert kérdeztem arról, mi az álláspontjuk az Európai Unión kívüli országok tagjelölti státuszával kapcsolatban. Írország tölti be az Európa Tanács Miniszteri…
Magyar lajstromjelű hidroplán landolt a Keszthelyi-öbölben
Több mint nyolcvan év elteltével, 1938 óta ma történt meg először, hogy magyar lajstromjelű hidroplán landolt a Balaton vízfelületén, a Keszthelyi-öbölben. Az Aeroexpress Cessna 206 típusú gépével Széchey Márton Airbus-oktatókapitány az aktuális széliránynak megfelelően szállt le a hatóságok által kijelölt mintegy másfél négyzetkilométernyi köralakú vízfelületre. A repülést a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület kisgéphajókkal biztosította.
A teszt ugyanazt a célt szolgálta, mint a februári dunai próbák, nevezetesen, hogy a vízirepülés ismét meghonosodjon a magyarországi vizeken. A törvényi szabályozáshoz ugyanis sokat segítenek a tesztrepülések.
A hazai vízirepülés első harminc éve meglehetősen mozgalmas volt, a második világháborút követően azonban a múlt homályába veszett. Először 1916-ban jelentek meg vízirepülőgépek a Balatonon, amikor az olasz frontra induló repülő csónakok Keszthelynél végeztek közbenső leszállást, mielőtt nekivágtak a Triesztig tartó, légvonalban négyszáz kilométer hosszú útnak. A világháború után a keszthelyi vízirepülő bázis 1920-ig létezett, de repülőgépek nélkül. Aztán 1923 nyarán a nagyközönség számára is elérhetővé váltak a hidroplánok: a menetrendszerű külföldi járatok mellett megindultak a Budapest-Balaton közötti taxi-repülések is, az első Budapestről Siófokra június 29-én. A Dunáról felszálló hidroplánok a biztonságot jelentő 1000 méteres magasságba emelkedtek, hogy esetleges motorleállás vagy más okból történő kényszerleszállás esetén legyen elég idejük elérni a Velencei tavat, vagy a Balaton keleti végét. Olyannyira népszerű lett a vízirepülés, hogy a hatóságok 1924-ben meghatározták a légi közlekedés rendészeti szabályait.
Az Aeroexpresst start-up cégként 2021-ben Somogyi-Tóth Dániel karmester-orgonaművész, az Aeropark Repülőmúzeumot működtető Légiközlekedési Kulturális Központ (LKK) alapítója és unokatestvére, Széchey Márton hozták létre régi barátjukkal, Marozsi Lászlóval. Később Simon Martin kapitány is csatlakozott hozzájuk, aki a bőnyi repülőtér vezetőjeként és kisgépes üzemeltetési szakemberként új lendületet adott a tervezésnek. Az LKK a Közlekedési Múzeum partnereként működteti az Aeroparkot.
A gyönyörű folyók és tavak országaként hazánk alkalmas lehet arra, hogy a vízirepülés regionális központja legyen a jövőben.
👉 Holnap Balatonlellén folytatódik a tesztrepülés.