Nagypéntek ️.
Jézus mondja: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért (…) Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, (…) és én életemet adom a juhokért.”

Jézus kereszthalála napján számomra a legfontosabb: Ő mindig és mindenhol az emberek közösségéről beszélt. Vajon ismerjük-e tényleg egymást, eléggé odafigyelünk-e társainkra? Hogyan tudnám ezt jobban csinálni? Nincs fontosabb a közösségeinknél, a legfontosabb pedig a családunk!
A római katolikus templomokban nagypénteken és nagyszombaton nem szólnak a harangok, úgy mondják: a harangok Rómába mentek. Mi, reformátusok, ma is harangozunk. Kis különbség, lélekben egy vagyunk.
*
DSIDA JENŐ: Út a kálváriára (részlet)

„Reszkető, enyhe fény sugárzik.
Egy felhő lassudan megyen.
A lélek fáj, a fény sugárzik.
Valaki ballag a hegyen,
hűs homlokáról fény sugárzik
s szemét lehúnyja: - úgy legyen!

Valaki lépked, felfelé tart.
Bozótközt víg madársereg.
Valaki lassan felfelé tart.
Tövisről vérharmat csepeg.
Valaki fel, a csúcs felé tart,
hogy önmagát feszítse meg.”